Módszerek
| IPSOS/ZRI | MEDIÁN | NÉZŐPONT | SZÁZADVÉG | TÁRKI | |
|---|---|---|---|---|---|
| Adatfelvétel módszere | személyes kérdőív (CAPI) | személyes kérdőív (PAPI) | személyes kérdőív (TAPI) | telefonos kérdőív (CATI) | személyes kérdőív (CAPI) |
| Minta elemszáma | 1000 fő | 1200 fő | 2000 fő | 1000 fő | 1000 fő |
| Adatok hibahatára | ~ ± 3,1 % | ~ ± 2,9 % | ~ ± 2,2 %: | ~ ± 3,1 % | ~ ± 3,1 % |
| Kutatás célcsoportja | 18 évnél idősebb magyar lakosok | 18 évnél idősebb magyar lakosok | 18 évnél idősebb magyar lakosok | 18 évnél idősebb magyar lakosok | 18 évnél idősebb magyar lakosok |
| Reprezentativitás dimenziói | országosan, nemre, korra, iskolai végzettségre, településtípusra és régióra | országosan nemre, korra, iskolai végzettségre és településtípusra | régiónként nemre és korra,országosan pedig iskolai végzettségre és településtípusra | országosan nemre, korra, iskolai végzettségre és településtípusra | országosan nemre, korra, iskolai végzettségre és településtípusra |
| Kérdőív hossza | 3-4 perc | - | ~ 10 – 15 perc | ~ 10 – 15 perc | - |
| Adatfelvétel hossza | 5 – 7 nap | 5 – 7 nap | 12 – 15 nap | 4 – 7 nap | 7 – 10 nap |
| Pártpreferencia kérdése(i) | zárt kérdés, a képernyő odafordításával | zárt kérdés | zárt kérdés, a tablet átadásával | zárt kérdés | - |
| REPUBLIKON | PUBLICUS | IDEA | IRÁNYTŰ | |
|---|---|---|---|---|
| Adatfelvétel módszere | személyes kérdőív (CAPI) | telefonos kérdőív (CATI) | online kérdőív (CAWI) | telefonos kérdőív (CATI) |
| Minta elemszáma | 1000 fő | 1000 fő | 1000 fő | 1000 fő |
| Adatok hibahatára | ~ ± 3,1 % | ~ ± 3,1 % | ~ ± 3,1 % | ~ ± 3,1 % |
| Kutatás célcsoportja | 18 évnél idősebb magyar lakosok | 18 évnél idősebb magyar lakosok | 18 évnél idősebb magyar lakosok | 18 éves és idősebb magyar állampolgárságú lakosok |
| Reprezentativitás dimenziói | országosan nemre, korra, iskolai végzettségre és településtípusra | kor, nem, iskolai végzettség, településtípus, régió | országosan nemre, korra, iskolai végzettségre és településtípusra | országosan nemre (férfi/nő), korcsoportra (18-29, 30-39, 40-49, 50-59, 60 éves, vagy idősebb), legmagasabb befejezett iskolai végzettségre (legfeljebb 8 álalános, vagy annak megfelelő; szakmunkás; érettségizett; diplomás)és településtípusra (főváros, megyei jogú város, egyéb város, község) Tehát 4 változó, 2*5*4*4 attribútum |
| Kérdőív hossza | 8 – 10 perc | ~ 12 – 15 perc | ~ 10 – 15 perc | 20 – 30 perc |
| Adatfelvétel hossza | kb. 10 nap | 3 – 6 nap | 3 – 5 nap | 3 – 6 nap |
| Pártpreferencia kérdése(i) | zárt kérdés | nyitott kérdezés, zárt kódolás | zárt és félig nyitott kérdések | zárt és félig nyitott kérdések (kérdőív közepén, közéleti, de nem pártpolitikai témájú kérdések után |
Módszertani szócikk
valószínűségi mintavétel
A valószínűségi mintavétel alapgondolata szerint a teljes sokaságra vonatkozóan akkor vonhatunk le megfelelő következtetéseket egy mintából, ha annak elemei véletlenszerűen kiválasztottak, és hasonló az összetétele, mint az alapsokaságnak (vö. reprezentativitás). A valószínűségi mintavétel alapelve, hogy a mintába kerülés valószínűsége az alapsokaság minden eleme esetén ismert és nullától különböző.
mintavételi hiba
A mintavételi hiba a közvélemény-kutatások eredményeinek abból eredő hibája, hogy azok nem a teljes népességnek, csupán annak egy (gondosan kiválasztott) részének megkérdezésén alapulnak. A mintavételi hiba a sokaság jellegén, az alkalmazott mintavételi eljáráson és a szóban forgó mutatószám fajtáján túlmenően alapvetően a minta nagyságától függ. Egyszerű véletlen mintavétel és ezres mintaelemszám esetén a mintavételi hiba maximuma (hibahatár) 95%-os valószínűséggel 3,1%.
nyitott kérdés
Nyitott kérdés esetében a megkérdezett spontán reakciója jelenti a rögzített választ és nem előre meghatározott lehetőségek közül választhat (vö. zárt kérdés).
Zárt kérdés
Zárt kérdésnek nevezzük a kérdőív azon elemét, amelyben a megkérdezett előre meghatározott válaszlehetőségek közül választhat számára megfelelőt. Ez esetben érvényesülnie kell a teljesség elvének, azaz a válaszlehetőségeknek le kell fedniük a lehetséges válaszok teljességét, illetve fontos, hogy az egyes kategóriák kizárják egymást.
CAPI vagy TAPI adatfelvétel
Számítógéppel (CAPI, computer-assisted personal interviewing) vagy táblagéppel (TAPI, tablet-assisted personal interviewing) támogatott személyes interjú, amelynek keretében a kérdezőbiztosok személyesen látogatnak el a válaszadóhoz. A módszer előnye a papír alapú lekérdezéshez képest az adatfelvétel gyorsasága (az adatrögzítés automatikussága) és a kérdőíven belüli komplexebb feltételkezelés (vö. PAPI-adatfelvétel).
CATI adatfelvétel
Számítógéppel támogatott telefonos interjú (CATI, computer-assisted telephone interviewing), amelynek keretében az operátorok egy kérdőívrendszer segítségével telefonhíváson keresztül rögzítik a megkérdezett válaszait. A laptoppal segített lekérdezéshez hasonlóan komplexebb feltételkezelés is alkalmazható, emellett pedig előnyeként említik az idő- és költséghatékonyságot, illetve a szélesebb körű ellenőrizhetőséget is; hátránya viszont a rendkívül alacsony válaszadási ráta.
PAPI adatfelvétel
Nyomtatott kérdőíves lekérdezés (PAPI, paper-and-pencil interviewing), amely gyakorlatilag a CAPI elődjének tekinthető (vö. CAPI-adatfelvétel), de ide sorolhatók az önkitöltős és naplós adatfelvételek is.
CAWI adatfelvétel
Az online kérdőíves lekérdezést (CAWI, computer-assisted web interviewing) nem kérdezőbiztosok végzik, így az ő személyes benyomásuk ugyan nincs hatással a válaszadóra, a személyes kontaktus hiánya miatt azonban nagyobb hangsúlyt kell fektetni az ellenőrzésre is. Egyértelmű előnye a költséghatékonysága mellett, hogy a válaszadók akkor töltik ki a kérdőívet annak publikus idejében, amikor akarják, így növekszik a kitöltési hajlandóság. Hátránya, hogy az internetpenetráció esetleges alacsony szintje miatt elképzelhető, hogy nem fedi le teljesen az alapsokaságot, ami torzítottá teheti az eredményeket.
félig nyitott/félig zárt kérdés
A félig nyitott, vagy másképp félig zárt kérdések átmenetet testesítenek meg (vö. nyitott kérdés, zárt kérdés), ahol az előre meghatározott válaszlehetőségek mellett az egyéni vélemények is kifejthetők.
reprezentativitás
Egy minta akkor reprezentálja azt az alapsokaságot (akkor reprezentatív adott alapsokaságra nézve), amelyből vették, ha a minta összesített jellemzői (a reprezentativitás dimenziói, mint például nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus) jól közelítik a sokaság ugyanezen összesített jellemzőit (vö. mintavételi hiba).
alapsokaság/populáció
Alapsokaság az az elméletileg meghatározott sokaság, amelyet vizsgálunk, amelyre nézve megállapításokat kívánunk megfogalmazni. Vizsgálati populációnak nevezzük azoknak az elemeknek az összességét, amelyek közül ténylegesen vesszük a mintát.
minta
Az alapsokaságból (populációból) kiválasztott részhalmaz, amelyen a kutatást végezzük. A minta kiválasztásának módjától függően következtethetünk az alapsokaság egyes jellemzőire.
adatvédelem/résztvevők védelme
A kutatásban résztvevő megkérdezettek adatainak, anonimitásának védelmét a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról biztosítja.
omnibusz
Az omnibusz adatfelvétel lényege és egyben előnye is, hogy több, egymástól független témába vágó kutatást az adatfelvétel során egy kérdőívben, egyidejűleg bonyolítanak le, csökkentve ezáltal az egy személyes adatfelvételre eső magas fix költségeket (pl. a kérdezőbiztos kiküldésének, utazásának alapdíja, az adatbázis előállításának technikai műveletei).