Változatlan pártpreferenciák júliusban
Júniushoz képest – talán az ingerszegény nyári időszaknak is köszönhetően – nem sok változás történt a politikai pártok támogatottságában a júliusban adatfelvételt végző intézetek kutatási eredményeinek átlaga alapján. A Fidesz-KDNP listán 48 százalékot érne el egy „most vasárnapi” választáson (szemben a 2014 tavaszi 44 százalékkal), így továbbra is körülbelül 25 százalékponttal szárnyalja túl a 2014-ben közös listán indult baloldali pártok összesített eredményét.
A júliusi kutatások összegzése
Az MSZP 15, a DK 5, míg az Együtt és a P 1-1 százalékon áll, közösen így 22 százalékot érnének el, ami kisebb csökkenés legutóbbi országgyűlési választás 26 százalékához képest. A Jobbik a közvélemény-kutatóknál továbbra is megelőzi a szocialistákat 19 százalékos eredményével, azonban 2014-es, 21 százalékos eredményét továbbra is csak közelíti. A kisebb pártok közül a DK bejutna, az LMP kiesne a parlamentből, és a Momentum sem szerezne mandátumokat listán, ha a választást a közeljövőben rendeznék.
Pártpreferenciák a teljes felnőtt népességen belül
A Fidesz-KDNP támogatottsága érdemben nem változott a júniustól júliusig tartó időszakban, a magabiztosan vezető kormánypártok támogatottsága a hónapban készült hét közvélemény-kutatás átlagát tekintve 30 százalék a választásra jogosultak körében. A legnagyobb szavazóbázisa a Tárki (35 százalék) és az Iránytű (34 százalék) szerint van Orbán Viktor pártjának, a Publicus (25 százalék) és a Závecz Research (24 százalék) viszont némileg alábecsülte a Fidesz-tábor méretét, legalábbis a többi intézethez képest.
A Jobbik 12 százalékos átlagos támogatottságával továbbra is megelőzi az ezúttal 9 százalékra becsült szocialistákat. A néppártosodó radikálisok az Iránytűnél (16 százalék) és a Závecznél (13 százalék) a legerősebbek, a többi intézet 10-11 százalékra mérte őket júliusban. A baloldal vezető pártja a Publicusnál 13, a ZRI-nél 12, az Iránytűnél, a Tárkinál és a Nézőpontnál viszont csak 7 százalékon állnak.
A kisebb pártok közül az LMP és a DK 3-3, míg a Momentum 2 százalékos, a Kétfarkú Kutyapárt és az Együtt 1-1 százalékon áll, a Liberálisok és a Párbeszéd pedig nem éri el átlagosan a lakosság egyszázadának támogatottságát.
Legvalószínűbb listás eredmények
48 százalékon áll a Fidesz-KDNP a listás választási eredményhez legközelebb eső becslések júliusi átlagát tekintve, vagyis nem változott a kormánypártok támogatottsága az elmúlt egy hónapban. A listás szavazatok abszolút többségének megszerzését prognosztizálja a Tárki (55 százalék) és a Republikon (51 százalék), a Nézőpont (43 százalék) és a ZRI (42 százalék) viszont a jobboldali vezető erejének gyengébb szereplésére számít.
A Jobbik 19 százalékos eredménye statisztikai értelemben szintén nem tér el a júniusi átlagtól, a legmagasabbra a Nézőpont (23 százalék) és az Iránytű (22 százalék) mérte a pártot. Az MSZP-t 15 százalék támogatja, a szocialista párt különböző kutatócégeknél elért eredményei 11 (Tárki) és 19 százalék (Publicus) között szóródnak. A Jobbik–MSZP-versenyfutásban a Publicusnál a statisztikai hibahatáron belül a szocialisták vezetnek, a Republikon, a Századvég, a Tárki és a ZRI adatfelvételei a Jobbik nem szignifikáns előnyét mutatják, míg az Iránytű és a Nézőpont felmérése a Jobbik hibahatáron túli vezetését jelzi Botka László pártjával szemben.
5 százalékos átlageredményével a DK bejutna a parlamentbe egy most vasárnapi választáson, az LMP viszont 4 százalékkal kiesne. A Momentum 3, a Kétfarkú Kutyapárt, az Együtt és a P 1 százalékon áll.
Módszertan
Az Iránytű Intézet telefonos kérdezésen alapuló adatfelvétele 2017. július 22-25. között 1000 fő megkérdezésével; Nézőpont Intézet mérése 2000 fő személyes megkérdezésével 2017. július 4-23. között; a Publicus Intézet telefonos kérdezésen alapuló adatfelvétele 2017. július 13-18. között 1001 fő megkérdezésével; a Republikon Intézet telefonos kutatása 2017. júliusában 1000 fő megkérdezésével; a Századvég 1000 fős, telefonos adatfelvétele 2017. július 21-25. között; a Tárki telefonos kérdezésen alapuló, 1017 fős adatfelvétele 2017 július 14-23 között; míg a ZRI-Závecz Research felmérése 2017. július 14-21. között szintén 1000 fő megkérdezésével készült.
A pártpreferenciák a prognosztizált választási eredményhez legközelebb eső szavazói bázisokon az egyes kutatócégeknél: Iránytű – választani tudó biztos szavazók; Nézőpont – aktív szavazók potenciális pártpreferenciája; Publicus – biztos szavazók; Republikon – pártválasztók; Századvég – biztos szavazó pártválasztók; Tárki – biztos szavazók, pártválasztók; ZRI-Závecz – biztos pártválasztók