Választói aktivizálódás, baloldali többletszavazatok – Ipsos

Bár egyelőre még csak az önkormányzati választások jelöltállítási fázisa zajlik, a választópolgárok az elmúlt egy hónapban aktivizálódtak. Ez egyrészt kifejeződik a biztos részvételt ígérők 44-ről 48 százalékra történő emelkedésében, másrészt a pártpreferenciával nem rendelkezők 34-ről 30 százalékra való csökkenésében. A pártok felé fordulásnak ezúttal az ellenzéki erők a haszonélvezői. Az MSZP a múltkori 10-ről 12 százalékra bővítette a táborát, a DK és az Együtt-PM is 2-ről 3 százalékra növelte támogatottságát. Az LMP maradt 3, a Jobbik 12 százalékos. A Fidesz támogatóinak aránya sem változott az elmúlt egy hónapban, a választókorú népesség 33 százalékára számíthat s ezzel továbbra is jelentős előnye van a többiekkel szemben.

Összefoglaló

  • A biztos pártválasztók körében a Fidesz 49 százalékon áll, a Jobbik 19, az MSZP 18 százalékos. A bejutási küszöbre ért a DK, az Együtt-PM és az LMP 3-3 százalékos az aktív és eltökélt szavazói körben – ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek az IPSOS augusztus első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.
  • A Fidesz fölényesen vezeti a pártok rangsorát, de a nyáron két negatív jelenséggel kellett szembesülnie. A választási győzelem okán odacsapódó szavazókat gyorsan elvesztette s most szavazótáboruk rendszerint kimagasló részvételi hajlandósága csökkent jelentős mértékben (70-ről 61 százalékra). A választási kedv mérséklődése különösen a 35 év alatti, a középrétegekhez tartozó és a vidéki Fidesz-szavazókra jellemző. Az aktivitás visszaesésének következménye, hogy a kormánypárt támogatottsága a biztos pártválasztói körben 56-ról 49 százalékra szűkült.
  • Az MSZP két hónappal ezelőtt történelmi mélyponton volt, azóta viszont araszol felfelé. A júniusi 8-ról a mostani 12 százalékra történő emelkedés elsősorban az 50 év felettieknek és a szakmunkás képzettségűeknek köszönhető – ezekben a csoportokban 7-8 százalékponttal bővült a szocialisták támogatottsága. A többi párt tábora a választások óta lényegében változatlan, legfeljebb szavazóik lelkesedésében, részvételi szándékában vannak hullámzások. Ebben a hónapban a Jobbik és a DK támogatóinak aktivitási szintje a legmagasabb (kétharmaduk biztosan menne voksolni), az LMP-seké a leginkább visszafogott (46 százalékuk ígéri, hogy mindenképpen szavazna).
  • Az önkormányzati választásokon a pártszimpátiák alapvetően a megyei közgyűlések összetételét meghatározó listás szavazásokat befolyásolják majd, a többi leadandó voksra kisebb lesz a hatásuk. Ugyanakkor a korábbi tapasztalatok alapján még az is valószínű, hogy a pártpreferenciák szerepet játszanak a közepes és nagyobb városok polgármester- és egyéni képviselőjelöltjei közötti döntésekben. Ezért sokat mondóak a mostani mérési adatok a tízezer fő feletti lakosságszámmal rendelkező városok leendő önkormányzatainak összetételét illetően. Ebben a települési kategóriában a Fidesz a legerősebb, de az országos átlagánál alacsonyabb, 28 százalékos eredménnyel. A második-harmadik helyen az MSZP és a Jobbik áll, 13 illetve 12 százalékos támogatottsággal. A következő pozíciót a DK foglalja el 6 százalékos eredménnyel, az Együtt-PM-nek 4, az LMP-nek 3 százaléka van.
  • A tízezer főnél alacsonyabb lélekszámú településeken az átlagosnál sokkal nagyobb a Fidesz fölénye: 39 százalékon áll, míg a második helyezett Jobbik 12 százalékos támogatottságot élvez. A baloldali pártok itt nem igazán népszerűek: az MSZP-re 8, az Együtt-PM-re 3, a DK-ra 1 százalék szavazna a kis településeken. Az LMP-nek is kevés híve van ebben a kategóriában, 2 százaléknyian támogatják.

 

teljes népesség változás az előző méréshez képest választási eredményhez legközelebb eső mérés* változás az előző méréshez képest
Fidesz-KDNP 33% +/- 0 % 49% – 7 %
MSZP 12% + 2 % 18% + 3 %
DK 3% + 1 % 3% +/- 0 %
Együtt-PM 3% + 1 % 3% +/- 0 %
LMP 3% +/- 0 % 3% – 1 %
Jobbik 12% – 1 % 19% + 3 %
egyéb / bizonytalan / rejtőzködő / nem szavazó 34% – 3 % 5% + 2 %

 

Ipsos: biztos szavazó, pártválasztó; Medián: választani tudó biztos szavazó; Nézőpont: aktív szavazók potenciális pártpreferenciája; Századvég: biztos szavazók; Tárki:  biztos szavazó, pártválasztó

 

Módszer

Adatfelvétel ideje: 2014. augusztus 5-12.
Adatfelvétel módja: CAPI – számítógéppel támogatott személyes interjú
Mintanagyság: 1000 fő
Mintavételi hiba: +/- 3,2 százalék