Tovább gyengült a Fidesz, erősödött a Jobbik – Ipsos

Az elmúlt két hónapban nagyon sok szavazó hagyta el a Fideszt. Október és november között 35-ről 30 százalékra apadt a kormánypárt tábora s az elmúlt hetekben is folytatódott ez a negatív tendencia: további 5 százalékponttal csökkent a támogatók aránya, így most a választókorúak 25 százaléka áll mögöttük. Az ellenzéki pártok közül a Jobbik pozíciói erősödtek, a múltkor 12 százaléknyi szavazóra számíthattak, most 14 százalékra. Az MSZP a harmadik legerősebb párt, az előző havival azonos, 11 százalékot kitevő támogatói körrel. Az LMP és a DK ugyanannyi választót, 3-3 százalékot vonz – az előbbi egy kicsivel kevesebbet, az utóbbi valamivel többet, mint egy hónapja. Az Együtt-Korszakváltók Pártja 1 százalékon áll, a többi politikai erő tábora tizedekben mérhető.

Összefoglaló

  • A Fidesztől való eltávolodás a passzivitás, a bizonytalanság erősödésével jár együtt. A politikától távolságot tartók csoportja előbb 30-ról 35 százalékra emelkedett s most tovább nőtt 39 százalékra. A biztos pártválasztók körében a Fidesz 45 százalékon áll, a Jobbik ebben a körben 24 százalékot, az MSZP 18 százalékot ér el. A bejutási küszöbértéken áll az LMP, a DK 4 százalékos, az Együtt pedig 1 százalékos – ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek az IPSOS december elején, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.
  • Két hónap alatt 800 ezer támogatót veszített a Fidesz. Az első hullámban főképpen törzsközönségében gyengült meg a párt, a középrétegekben, a fiatalok és a középkorúak körében valamint a kisebb városokban. Az utóbbi egy hónapban viszont leginkább az alacsonyabb státusú társadalmi csoportok, az idősebbek valamint a falvakban élők hagyták el a Fideszt. Ezekben a közegekben novemberről decemberre 9-10 százalékpontosak voltak a veszteségek, de feltűnő, hogy a magas társadalmi pozícióban lévők (értelmiségiek, gazdagok, fővárosiak) körében is az átlagnál valamivel többet, 6-7 százalékpontot veszített a kormányzó erő.
  • A Fidesz táborának csökkenése lényegében már minden réteget elért. Az internetadó ötlete elsősorban a párt elkötelezett szavazóbázisában váltott ki felzúdulást, de az elmúlt hetekben a többi támogatói csoportnak is voltak olyan sérelmei, amelyek miatt közülük sokan eltávolodtak a kormánypárttól. A közvélemény különösen érzékeny a politikusok látványos meggazdagodásáról, költéséről szóló hírekre, de az Ipsos kutatásai azt mutatják, hogy az Oroszországhoz fűződő szorosabb viszonyról, a vasárnapi zárva tartásról valamint a korrupcióról szóló hírek sem múltak el nyomtalanul, morzsolták a Fidesz-tábort.
  • A hatalmon lévő pártok minden ciklus elején veszítenek szavazókat, de általában hónapról hónapra, kisebb ütemben csökken a támogatottságuk. A Fidesznek előző kormányzása idején két alkalommal is volt ekkora visszaesése, ám azok a mostaninál jóval hosszabb időszak alatt, háromnegyed-háromnegyed év alatt következtek be. A Fidesz tábora szűkülésének valamint a Jobbik támogatottsága növekedésének következménye, hogy néhány választói csoportban rendkívül szoros lett a versenyük. A fiatalok között, a 30 év alatti korosztályban a Fidesznek 25, a Jobbiknak 21 százalékos a támogatottsága. Hasonlóképpen kiegyenlítettek az erőviszonyok a szakmunkásként dolgozók körében: a kormánypártra 23, a nemzeti radikálisokra 20 százalékuk szavazna. A munkanélküliek csoportjában már számszerűen is azonos táboraik mérete, mindkét párt 21 százalékos.
  • Az elmúlt két hónapban jelentős mértékben romlott a közhangulat Magyarországon. Októberben még viszonylag sokan 41 százaléknyian gondolták azt, hogy jó irányba mennek a dolgok az országban, s ennél nem sokkal többen, 48 százaléknyian voltak negatív véleményen. Novemberre karakteres változás történt a véleményklímában, 32 százalék nyilatkozott kedvezően a hazai állapotokról s 58 százalék elégtelennek értékelte. Az elmúlt hetekben tovább erősödött a kritikus közhangulat jelenleg már csak az emberek 26 százaléka elégedett az országban zajló folyamatokkal s 64 százalék fejezte ki elégedetlenségét. Az ellenzéki pártok híveinek zöme, 80-90 százaléka rossznak minősíti azt, ami hazánkban történik (5-10 százalékuk jó véleményt fogalmaz meg). A pártválasztásukban bizonytalanok is alapvetően kritikusak: 70 százalékuk elégedetlen, 16 százalékuk nem. A kormánypárti szavazók többsége, 67 százaléka szerint Magyarország jó úton halad, 26 százalék viszont megfogalmazta ellenérzéseit.

 

teljes népesség változás az előző méréshez képest választási eredményhez legközelebb eső mérés* változás az előző méréshez képest
Fidesz-KDNP 25% – 5 % 45% – 3 %
MSZP 11% +/- 0 % 18% + 3 %
DK 3% + 1 % 4% + 2 %
Együtt-PM 1% – 1 % 1% – 1 %
LMP 3% – 1 % 4% – 2 %
Jobbik 14% + 2 % 24% + 3 %
egyéb / bizonytalan / rejtőzködő / nem szavazó 43% + 4 % 4% – 1 %

 

Ipsos: biztos szavazó, pártválasztó; Medián: választani tudó biztos szavazó; Nézőpont: aktív szavazók potenciális pártpreferenciája; Századvég: biztos szavazók; Tárki:  biztos szavazó, pártválasztó

 

Módszer

Adatfelvétel ideje: 2014. december 1-8.
Adatfelvétel módja: CAPI – számítógéppel támogatott személyes interjú
Mintanagyság: 1000 fő
Mintavételi hiba: +/- 3,2 százalék