
Tovább fogy a kormánypártok népszerűsége – Tárki
A TÁRKI rendszeres pártpreferencia kutatása szerint januárban folytatódott a Fidesz-KDNP népszerűségvesztése, azaz az elmúlt negyedév csökkenő trendje stabilizálódni látszik, és ennek következményeként a kormánypártok támogatottsága a két évvel ezelőtti szintre esett. Az ellenzéki pártok közül a Demokratikus Koalíció hirtelen növekedése emelhető ki, de erről csak a következő hónapok kutatási mutatják majd meg, hogy tartós vagy csak átmeneti növekedést tapasztalunk most.
Összefoglaló
- Tavaly ősz óta tovább folytatódik a kormánypártok népszerűségvesztése: bár a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népesség körében nem változott jelentősen, hiszen a novemberi 25% után januárban 24%-on áll, a pártválasztók között 45%-ról 41%-ra csökkent. Összességében október óta 14 százalékponttal esett a kormányzó pártok támogatottsága a pártválasztók körében, azaz 4 hónap alatt elvesztették táboruk negyedét. Mindkét választói körben lényegében két évvel ezelőtt, 2013 elején állt hasonlóan alacsony szinten a Fidesz-KDNP népszerűsége.
- A legerősebb ellenzéki párt pozíciójáért továbbra is szoros küzdelem folyik az MSZP és a Jobbik között, és az elmúlt negyedévhez hasonlóan kismértékben továbbra is a Jobbik vezet. Januárban a teljes népesség 12%-a a Jobbikra, 11%-a az MSZP-re szavazott volna egy „most vasárnapi” parlamenti választáson (azaz ugyanannyian, mint a legutóbbi méréskor, novemberben), míg a pártválasztók körében a Jobbik 21%-on, az MSZP 19%-on áll (novemberhez képest szintén lényegében változatlan eredménnyel).
- A kisebb pártok eddig inkább sűrűnek tűnő mezőnyéből a Demokratikus Koalíció elszakadni látszik, legalábbis a januári eredményeik alapján. A párt novemberben még csak a teljes népesség 3%-ának, januárban azonban már 6%-ának bizalmát élvezte, és a pártválasztók körében is hasonló arányban, 5%-ról 10%-ra nőtt a tábora. Ez azonban friss fejlemény, csak a januári adatok mutatnak ilyen mértékű növekedést, így az, hogy egy tartós növekedés első jeleit vagy csak egy egyszeri fellángolást látunk-e, a következő hónapok eredményei tükrében dönthetjük csak el.
- A többi kis párt maradt a korábbi szinten: az LMP a teljes népességben 3%-on, a pártválasztók között 5%-on áll, november óta változatlan eredménnyel. Az Együtt illetve a PM támogatottsága is változatlan az elmúlt két hónapban, a teljes népesség 2%-a és a pártválasztók 4%-a szavazna rájuk.
- A pártot választani nem tudó vagy pártpreferenciáját eltitkoló szavazók összesített aránya nagyjából változatlan szinten áll novemberhez viszonyítva, januárban a szavazópolgárok összesen 42%-a sorolható ide. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy az elmúlt hónapokban folyamatosan nő a ténylegesen bizonytalanok aránya, azaz akik nem tudnak a jelenlegi pártkínálatból választani: novemberben 24%, januárban 28% az arányuk, ezalatt azonban a választott pártjukat titkolók aránya 19%-ról 14%-ra csökkent.
teljes népesség | változás az előző méréshez képest | választási eredményhez legközelebb eső mérés* | változás az előző méréshez képest | |
---|---|---|---|---|
Fidesz-KDNP | 24% | – 1 % | 41% | – 4 % |
MSZP | 11% | +/- 0 % | 18% | – 2 % |
DK | 6% | + 3 % | 10% | + 5 % |
Együtt-PM | 2% | +/- 0 % | 4% | + 1 % |
LMP | 3% | +/- 0 % | 5% | +/- 0 % |
Jobbik | 12% | +/- 0 % | 20% | – 1 % |
egyéb / bizonytalan / rejtőzködő / nem szavazó | 42% | – 2 % | 1% | + 1 % |
* Ipsos: biztos szavazó, pártválasztó; Medián: választani tudó biztos szavazó; Nézőpont: aktív szavazók potenciális pártpreferenciája; Századvég: biztos szavazók; Tárki: pártválasztó
Adatfelvétel ideje: 2015. január 16-22.
Adatfelvétel módja: CAPI – számítógéppel támogatott személyes interjú
Mintanagyság: 1000 fő
Mintavételi hiba: +/- 3,2 százalék