Szeptemberi közvélemény-kutatási eredmények
Összefoglaló
Szeptemberben mind az öt kutatóintézet tett közzé friss politikai közvéleményt vizsgáló felmérést. Jelentős változás nem történt a júliusi adatokhoz képest, a politikai támogatottsági összkép nem változott. A publikált választói minták alapján azt lehet megállapítani, hogy továbbra is a Fidesz–KDNP kormányzó pártszövetség a legnépszerűbb, a megkérdezettek körülbelül harmada rájuk szavazna. Három kutatóintézetnél a Jobbik lett a második, az MSZP pedig a harmadik legnagyobb támogatottsággal rendelkező párt, de a közöttük lévő különbség minimális – a Tárki az egyetlen intézet, ahol fordított a sorrend, az Ipsos estében az összes megkérdezett esetében ugyanannyian választották a két pártot. A másik három baloldali párt – DK, Együtt–PM, LMP – támogatottsága továbbra a bejutási küszöb környékén, vagy kicsivel az alatt ingadozik.
Az Ipsos szeptemberben, 1000 fő megkérdezésével készült kutatása szerint az elmúlt egy hónapban a kormánypárt valamelyest növelte táborát, a többi politikai erőé nem változott. A Fidesz támogatottsága a népesség egészén belül 33-ról 35 százalékra bővült, így nagy előnnyel vág neki az önkormányzati választásnak. A Jobbiknak és az MSZP-nek maradt a 12-12, az LMP-nek, a DK-nak és az Együtt-PM-nek pedig a 3-3 százalékos tábora. A kampány eddigi szakaszában leginkább a Fidesznek sikerült aktivizálnia szimpatizánsait s ennek köszönhetően a biztos pártválasztók körében is javított, itt 56 százalékot ér el. A Jobbik ebben a körben 17, az MSZP 16 százalékos, a DK és az LMP 4-4, míg az Együtt-PM 3 százalékra számíthatna a biztos szavazók csoportjában.
A Századvég 1000 fő megkeresésével készült szeptemberi kutatása alapján, a Fidesz–KDNP stabilan őrzi vezető pozícióját, 2014. szeptemberben is a választókorúak 35 százaléka voksolna a pártszövetségre. A második legerősebb párt továbbra is a Jobbik, 13 százalékkal, a szocialista pártra pedig a teljes népesség 10 százaléka szavazna egy most vasárnap rendezett választáson. A DK támogatottsága 5 százalékos, az LMP-re és az Együtt 2014–PM-re egyaránt 3-3 százalék voksolna, míg más pártokat 2 százalék választana. A legutóbbi, júliusi felméréshez képest kismértékben nőtt a pártpreferenciájukban bizonytalanok aránya, jelenleg a választókorúak 29 százaléka tartozik ebbe a csoportba. A kormánypártok előnye a biztos szavazó pártválasztók körében is egyértelmű, ebben a közegben 54 százalék szavazna a Fidesz–KDNP-re. A biztos szavazók körében 17 százalék támogatja a Jobbikot, 15 százalék az MSZP-t. A kisebb ellenzéki pártok közül a Demokratikus Koalíció a biztos szavazó pártválasztók 6 százalékának szavazataira számíthat, az LMP és az Együtt 2014–PM támogatottsága 3-3 százalék, egyéb pártoké pedig 2 százalék ebben a közegben.
A Nézőpont Intézet által szeptemberben készített 1000 fős kutatás alapján a Fidesz-KDNP továbbra is magabiztosan vezeti a pártversenyt, az összes megkérdezett 34 százaléka szimpatizál a kormánypárttal. Ez azt is jelenti, hogy a nyári alacsonyabb támogatottsági értékek után stabilizálni tudta a párt a támogatottságát. A baloldali pártok közül az MSZP és a DK 6-6 százalékon áll, az Együtt-PM pedig 3 százalékon, így újra nyílttá válik a legerősebb baloldali párt címéért folytatott küzdelem. Schiffer András pártja 4 százaléknyi szimpatizánssal rendelkezik. A Jobbik az áprilisi választási hajrára elérte a 15 százalékos támogatottságot a teljes népességben, amit azóta stabilan meg is tartott, azonban szeptemberre visszaesett 11 százalékra. A kormánypárt a potenciális szavazók csoportjában is jelentős előnnyel vezet, 45 százaléknyi támogatóval. Ezen a bázison is a Jobbik a második 20 százaléknyi szimpatizánssal, azonban a radikális párt ebben a csoportban is jelentősen visszaesett. Az MSZP és a DK a potenciális szavazók között is fej-fej mellett halad 12-12 százalékos támogatottsággal, az LMP 6, az Együtt-PM pedig 5 százaléknyi potenciális szavazatra számíthatna egy most vasárnapi választáson.
A Tárki Társadalomkutatási Intézet havi rendszeres 1000 fős pártpreferencia-kutatásának szeptemberi felmérése alapján Az egyes pártok támogatottsága kismértékben változott az elmúlt két hónapban. A Fidesz-KDNP tábora a teljes népességen belül a júliusi 34%-ról 31%-ra csökkent, ami a pártválasztók körében 55% után ebben a hónapban 54%. Az MSZP a teljes népesség 10%-ának szavazatát bírja szeptemberben (júliusban 9%-ot kapott volna), a pártválasztók körében viszont a júliusi 15%-ról 18%-ra emelkedett. A Jobbik támogatottsága júliusban 10%, szeptemberben 8% volt a teljes népességen belül, míg a pártot választók között 16% után 15%. Ami a kisebb parlamenti pártokat illeti, az LMP a teljes népességen belül 2%-on maradt, míg a pártválasztók körében a júliusi 3%-ot követően 4%-on áll. A Demokratikus Koalíció a teljes népességen belül 2%-ról 4%-ra, a pártválasztókon belül 4%-ról 6%-ra növelte táborát. Az Együtt-PM a teljes népességben 4%-os július után 1%-os szeptemberben, míg a pártválasztók között 6%-ról 3%-ra csökkent a támogatottsága.
A Medián szeptemberi kutatása alapján az MSZP veszített népszerűségéből: tavasszal még a teljes népesség 13-15 százalékát tudhatta maga mögött, most viszont 11 százalék körül jár a támogatottsága (a választani tudóknak 15 százaléka támogatja a pártot). A Fidesz stabilan élvezi a választók 37 százalékának bizalmát, a választani tudók 50 százaléka húzná melléjük az ikszet. A Jobbiknak jól megy a mozgósítás, a párt végképp meghódítani látszik a második helyet: a teljes népesség 15 százaléka, a biztos szavazó választani tudók 21 százaléka szimpatizál a párttal. Ezzel a szélsőjobbos ellenzéki párt megismételte márciusban mért rekordját. A baloldali ellenzék kispártjai közül most az Együtt-PM a népszerűbb: a teljes népesség 4, a választani tudó biztos szavazók 6 százaléka szavazna rájuk. A DK-nál ugyanez az arány 3, illetve 4 százalékos, az LMP-nél 3 és 3 százalékot mértek. A teljes népesség 26 százaléka állítja, hogy nincs pártja.
A hónap trendjei
Teljes népesség
Választási eredményhez legközelebb eső mérés*
