Passzívak a kormányváltók – Ipsos

A széles körű ellenzéki együttműködés tárgyalásainak idején végzett felmérés a választópolgárok némi aktivizálódását, továbbá a Fidesz 2, az MSZP és a Demokratikus Koalíció 1-1 százalékpontos emelkedését mutatja.

Összefoglaló

  • A széles körű ellenzéki együttműködés tárgyalásainak idején végzett felmérés a választópolgárok némi aktivizálódását, továbbá a Fidesz 2, az MSZP és a Demokratikus Koalíció 1-1 százalékpontos emelkedését mutatja. A kormánypártot jelenleg a választásra jogosultak 28 százaléka támogatja, az MSZP-t 16 százaléknyian. A Jobbiknak egy hajszállal csökkent a tábora, az év végén 7, most 6 százaléknyian sorakoztak fel mögéjük. A DK híveinek aránya 2-ről 3 százalékra emelkedett s így utolérte az Együtt-PM-et, amelyet – a múlt hónaphoz hasonlóan – ugyancsak 3 százalék támogat. Az LMP tábora nem módosult, 2 százalékosak. A pártoktól elzárkózók aránya valamelyest csökkent – 43-ról 41 százalékra.
  • A baloldali pártok híveinek aktivitási szintje azonos a Fideszével, de a biztos részvételt ígérők 55-57 százalék közötti arányai mutatják, hogy jelentős belső mozgósításra van szüksége kormányerőnek és ellenzéknek egyaránt. Utóbbiak esélyeit növelné, ha képes lenne maga mögé állítani azt az 1,2 millió (s benne 700 ezer kifejezetten passzív) választót, akik kormányváltást szeretnének, de ehhez pártot idáig nem találtak maguknak.
  • A biztos pártválasztók körében a Fidesz 48 százalékon áll, az MSZP 27 százalékos, a Jobbik 11 százalékos. Az Együtt-PM és a DK a bejutási küszöböt jelentő 5 százalékon állnak, az LMP 3 jelenleg – 3 százalékkal – alatta – ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek az IPSOS január első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.
  • Közel a választás, de még mindig jelentős azok aránya, akik hezitálnak a részvételt illetően. A biztosan szavazni kívánók aránya 42 százalék, de 25 százaléknyian csak valószínűsítik elmenetelüket. Ha csak az előbbi csoportra, a biztos pártválasztókra szűkülne a részvétel, akkor a Fidesz nagyjából a voksok felére számíthatna, a baloldali ellenzéki szövetség támogatottsága meghaladná az egyharmadot. Ez utóbbi, akkor valósulhat meg, ha a közös listán szereplő pártok hívei elfogadják egymást. A mostani felmérés adatai szerint erre nagy esély van, hiszen kölcsönös elutasításoknak nincsen nyoma s a másodlagos preferenciák – már akinél vannak – kizárólag egymás irányába mutatnak.
  • A vezető politikusok megítélése még ebben a tárgyalásos, sok szempontból a három párt versengését jelentő időszakban is kedvezőnek mondható. A szocialisták körében a legkedveltebb, 71 pontos Mesterházy Attilát az 58-58 pontos Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc követi a sorban. A Demokratikus Koalíció támogatói is pozitívan viszonyulnak a másik két vezető politikushoz: Bajnait 54, Mesterházyt 63 pontra értékelik. Az Együtt-PM támogatói valamivel visszafogottabban minősítenek: az élen álló 57 pontos Bajnait Mesterházy követi 51 ponttal, Gyurcsány Ferenc néhány hellyel hátrébb található 43 ponttal.
  • Az MSZP, az Együtt-PM és a DK közös platformját jelenti a jelenlegi magyarországi viszonyokkal való elégedetlenség (95-98% szerint rossz felé mennek a dolgok hazánkban) és a kormány leváltásának elementáris (98-100%-ban jelentkező) igénye. Mindezek alapján a három párt közös listája nagy valószínűséggel összeadja a mostani szavazatokat, vagy legalábbis kevesen morzsolódnak le. Az összes kérdezett körében ez 22 százalékot jelenthet, a biztos pártválasztók között 37 százalékot.
  • Az ellenzék felzárkózásának lehetőségét a kormányváltás híveinek aktivizálása teremtheti meg. Közülük azokra kisebb figyelmet kell fordítaniuk, akiknek van pártjuk, hiszen 60 százalékuk biztosan, további 23 százalékuk valószínűleg elmegy szavazni. Az ellenzék számára sokkal nagyobb kihívást jelentenek azok, akiknél a kormányváltó szándék nem társul pártelkötelezettséggel. Ez a csoport a népesség 15 százalékát teszi ki, tehát nagyjából 1,2 millióan vannak. Rendkívül passzívak, alig négytizedük (félmillió választópolgár) mutat valamilyen, inkább mérsékelt részvételi hajlandóságot. Nem kizárt, hogy belőlük végül valamelyik ellenzéki párt híve lesz. A hatalomváltást óhajtó, pártot nem támogatók hattizede (700 ezer fő) viszont jelenleg úgy gondolja, hogy nem megy szavazni. Ha lenne kedvelt ellenzéki pártjuk, nagy eséllyel elmennének voksolni (hiszen kormányváltást akarnak s ez a preferált párttal valósulhatna meg.) Az ellenzék efféle tartaléka minden rétegben csaknem azonos arányban található, de az idősek és a diplomások körében valamivel az átlag feletti mértékben vannak jelen. Háromnegyedük baloldalra sorolja magát (így az MSZP-Együtt-PM-DK számára bővítési lehetőség), egynegyedük jobboldali (ami alapján a Jobbik táborát erősítheti).
  • A Fidesz elég sikeresen integrálja azokat, akik a mostani hatalmi viszonyok továbbélést kívánják. Mindössze 5 százaléknyi olyan választó van, aki szeretné a kormány maradását, de nem támogatja a Fideszt. E négyszázezres pártnélküli kormányszimpatizáns csoport egyik fele aktív, másik fele passzív.

 

teljes népesség változás az előző méréshez képest választási eredményhez legközelebb eső mérés* változás az előző méréshez képest
Fidesz-KDNP 28% + 2 % 48% + 1 %
MSZP 16% + 1 % 27% +/- 0 %
DK 3% + 1 % 5% + 2 %
Együtt2014-PM 3% +/- 0 % 5% – 1 %
LMP 2% +/- 0 % 3% + 1 %
Jobbik 6% – 1 % 11% – 1 %
egyéb / bizonytalan / rejtőzködő / nem szavazó 42% – 3 % 1% – 2 %

 

Ipsos: biztos szavazó, pártválasztó; Medián: választani tudó biztos szavazó; Nézőpont: aktív szavazók potenciális pártpreferenciája; Századvég: biztos szavazók; Tárki:  biztos szavazó, pártválasztó

 

Módszer

Adatfelvétel ideje: 2014. január 6-13.
Adatfelvétel módja: CAPI – számítógéppel támogatott személyes interjú
Mintanagyság: 1500 fő
Mintavételi hiba: +/- 2,3 százalék