Önkormányzati választás: mérsékelt érdeklődés – Ipsos

Stabilak a párterőviszonyok, a pártok támogatottsági adatai szinte teljesen azonosak a múlt havival. A Fidesz a választókorú népesség egészén belül 35 százalékot ér el, az MSZP és a Jobbik küzdelme folytatódik a második helyért – előbbi 12, utóbbi 11 százalékos táborral rendelkezik. Az LMP, a DK és az Együtt-PM támogatottsága azonos, 3-3 százalékos.

Összefoglaló

  • Továbbra is kimagasló a Fidesz-szavazók aktivitási szintje, ezért a biztos pártválasztók körében három és félszeres többlete van a Jobbikhoz és MSZP-hez képest. A kormánypárt ebben az eltökélt szavazói körben 55 százalékos, a nemzeti radikális párt 16, a baloldali ellenzéki párt 15 százalékos. A Demokratikus Koalíció 5 százalékot kap a részvételüket biztosra ígérő és pártelkötelezett szavazók csoportjától, az LMP 4, az Együtt-PM pedig 3 százalékot. Az elmúlt egy hónapban nem lettek aktívabbak a választópolgárok, most is 43 százalékuk ígéri biztosra részvételét az önkormányzati választáson.
  • Október 12-e alapvetően a Fidesz sikerét fogja hozni, a listás szavazást minden megyében megnyerik, a megyei jogú városok túlnyomó többségében ők adják a polgármestert és a főpolgármesteri poszt is a kormánypártnál marad – ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek az IPSOS október elején, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.
  • Lanyha a szavazási kedv, az emberek 43 százaléka tervezi az önkormányzati választáson való részvételét. A fővárosban a voksolási hajlandóság relatíve magas, a részvételt ígérők aránya 55 százalék. A vidéki városokban 42-43 százaléknak áll szándékában, hogy október 12-én megjelenjen az urnáknál, míg a falvakban csupán 35 százaléknak. Látványos érdektelenség övezi az önkormányzati választást a 30 év alattiak és a legfeljebb alapfokú végzettségűek körében: előbbieknek 31, utóbbiaknak 28 százaléka kíván szavazni.
  • A parlamenti választások megyei, települési eredményei és az azóta végzett közvélemény-kutatások adatai alapján biztosnak mondható, hogy az összes megyei közgyűlésbe a Fideszt-KDNP küldi a legtöbb képviselőt. Az is nagyon valószínű, hogy a Jobbik lényegében minden megyében megelőzi a Szocialista Pártot, ez alól talán Pest megye lehet a kivétel.
  • A megyei jogú városok közül 18-ban szinte biztosan a Fidesz adja majd a polgármestert. A baloldalnak legnagyobb győzelmi esélye Szegeden van, de szoros lehet a verseny Salgótarjánban, Tatabányán és Dunaújvárosban is. A miskolci eredmény prognosztizálható a legnehezebben, ott a Fidesz és a baloldali összefogás mellett a Jobbiknak is vannak nyerési kilátásai.
  • A 10 ezer fő feletti városok többségében is Fideszes polgármesteri győzelmek várhatók, de néhány helyen a baloldal is sikeres lehet. E sor élén Kazincbarcika áll, de nem lehetetlen számukra néhány iparváros (mindenekelőtt Komló, Dorog) elnyerése sem.
  • A felmérés budapesti almintája 182 fős, ami a főváros választóit arányosan reprezentálja. A közzétett adatok tükrözik az erőviszonyokat, de az adatok értelmezési tartománya nagyobb, mint egy országos felmérésnél. Tájékoztató jelleggel közöljük, hogy Budapesten a Fidesz-KDNP-re a választópolgárok egyharmada voksolna, s ugyanezzel a támogatottsági aránnyal rendelkezik Tarlós István is. A szavazásra jogosultak 26 százaléka támogatja a baloldalt, 14 százaléka Bokros Lajost. A Jobbik és Staudt Gábor támogatottsági adata egyaránt 11 százalék, az LMP-é 6, főpolgármester-jelöltjéé 7 százalék. A fővárosi kerületekben a baloldal számára valós esély a 2010-es szereplés meghaladása, így minden bizonnyal az akkori háromnál több polgármesteri pozíciójuk lehet.

 

teljes népesség változás az előző méréshez képest választási eredményhez legközelebb eső mérés* változás az előző méréshez képest
Fidesz-KDNP 35% +/- 0 % 55% – 1 %
MSZP 12% +/- 0 % 15% – 1 %
DK 3% +/- 0 % 5% + 1 %
Együtt-PM 3% +/- 0 % 3% +/- 0 %
LMP 3% +/- 0 % 4% +/- 0 %
Jobbik 11% – 1 % 16% – 1 %
egyéb / bizonytalan / rejtőzködő / nem szavazó 33% + 1 % 2% + 1 %

 

Ipsos: biztos szavazó, pártválasztó; Medián: választani tudó biztos szavazó; Nézőpont: aktív szavazók potenciális pártpreferenciája; Századvég: biztos szavazók; Tárki:  biztos szavazó, pártválasztó

 

Módszer

Adatfelvétel ideje: 2014. október 1-7.
Adatfelvétel módja: CAPI – számítógéppel támogatott személyes interjú
Mintanagyság: 1000 fő
Mintavételi hiba: +/- 3,2 százalék