Októberi közvélemény-kutatási eredmények
Összefoglaló
Három közvélemény-kutató intézet tett közzé politikai pártpreferencia kutatást októberi adatfelvételből származó eredményekkel. A Nézőpont Intézet a novemberi kutatásával együtt publikálta az októberi eredményeket, itt csak az utóbbit vesszük figyelembe az összehasonlításnál, az Ipsos pedig még a választások előtt mérte a pártok támogatottságát, ez okozhat eltéréseket. Mind a három kutatás az internetadó bejelentése előtt készült.
A teljes népesség tekintetében a három kutatóintézet adatai nem különböznek számottevően, az egyetlen érdemleges eltérés, hogy a Nézőpont Intézetnél magasabb a bizonytalanok aránya (42%) a másik két intézethez képest (33-35%). Ennek következtében a Nézőpontnál alacsonyabb a Fidesz (32%) és az MSZP (6%) támogatottsága, mint az Ipsos és a Tárki esetében (Fidesz: 35-37%, MSZP 11-12%).
Az Ipsos október eleji kutatása szerint stabilak a párterőviszonyok, a pártok támogatottsági adatai szinte teljesen azonosak a múlt havival. A Fidesz a választókorú népesség egészén belül 35 százalékot ér el, az MSZP és a Jobbik küzdelme folytatódik a második helyért – előbbi 12, utóbbi 11 százalékos táborral rendelkezik. Az LMP, a DK és az Együtt-PM támogatottsága azonos, 3-3 százalékos.
A TÁRKI rendszeres pártpreferencia vizsgálata októberben az önkormányzati választás utáni héten, azaz megfogalmazásuk szerint a kampánytól és választástól felfokozott hangulatban, de még a jelenlegi kiéleződött politikai helyzet előtt készült. Emiatt véleményük szerint nem is meglepő, hiszen más választások után is jellemző, hogy a győztes párt(ok) népszerűsége – a “győzteshez húzás” mechanizmusa alapján – megnőtt. Elmondásuk szerint mindez bizonyos értelemben egy politikailag aktívabb hangulatban történt, hiszen nőtt a pártot választani tudók aránya, azaz csökkent azoké, akik nem tudják, vagy nem akarják megmondani pártpreferenciájukat. A teljes népességen belül a Fidesz-KDNP támogatottsága tehát számottevő mértékben nőtt: a szeptemberi 31% után októberben
37%-nyian választották a kormánypártokat, a Jobbiké pedig 8%-ról 11%-ra emelkedett. Eközben a baloldali pártok szavazótáborának mérete lényegében nem változott: az MSZP-é a szeptemberi 10% után októberben 11%, a DK-é 4% után 3%, az Együtt-PM-é pedig 2%-ot követően 1% lett. Az LMP nyár eleje óta 2%-on áll, ez a helyzet most sem változott. A bizonytalan vagy szavazatukat titkoló választók aránya viszont jelentősen, 43%-ról 34%-ra csökkent az elmúlt egy hónapban az adataik alapján.
A Nézőpont Intézet az október közepén zajlott adatfelvétel eredményeit a november elején végzett kutatás eredményével együtt publikálta. A szeptemberről októberre való változások esetében az látszik, hogy a teljes népességen belül megnőtt a pártpreferenciájukat eltitkolók vagy abban bizonytalanok aránya. Emellett azonban szignifikáns eltérést nem tapasztalhatunk a pártok teljes népességen belüli táborában. Az aktív szavazók potenciális pártpreferenciáit tekintve azonban az látható, hogy volt valamekkora átrendeződés. A Jobbik tábora 5 százalékponttal bővült, melyet természetesen több dolog is indukálhat, része lehet benne például a párt által sikeresen kommunikált, önkormányzati választások estéjén elért “szimbolikus győzelemnek”. Az önkormányzati választásokon leginkább vesztesként elkönyvelt Együtt-PM viszont 3 százalékot veszített támogatottságából.
A hónap trendjei
Teljes népesség
Választási eredményhez legközelebb eső mérés*
