Nyári csend, stabil pártpreferenciák – Ipsos
Az elmúlt egy hónap politikai élet eseményei lényegében meg sem mozdították a szavazói viselkedést. Csupán egyetlen pártnak módosult a támogatottsága: a Jobbik táborának mérete tavasz óta enyhén csökkent, ez e tendencia most megállt, a múltkori 6-ról 7 százalékra bővült. Ezen a statisztikailag mérsékelt változáson kívül a többi párt híveinek aránya maradt, amennyi volt. A nemzeti radikálisokat megelőzik a szocialisták – a választókorú népesség 15 százalékának támogatásával.A listavezető párt a Fidesz, a lakosság 25 százalékát tudhatja maga mögött.
Az Együtt-PM szövetség híveinek aránya is változatlan, jelenleg a választókorúak 4 százalékára számíthatnak. Az LMP továbbra is 2 százalékos, a Demokratikus Koalíció 1 százalékos táborral rendelkezik. A pártoktól távolságot tartók aránya ebben a hónapban is viszonylag magas, 45 százalékos. A biztos pártválasztók csoportján belül a Fidesz 50 százalékot ér el, az MSZP 27 százalékos. Az aktív szavazói kör 12 százaléka a Jobbik híve, 7 százaléka az Együtt-PM támogatója, az LMP és a DK 2-2 százalékot kapna. – ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek az IPSOS július első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.
A közhangulatot alapvetően negatív érzelmek, kedvezőtlen helyzetről tanúskodó vélemények jellemzik. Sokkal többen gondolják, hogy rossz úton jár az ország (65 százalék), mint ahányan jó irányt érzékelnek (24 százalék). Jóval nagyobb a kormány tevékenységét keményen kritizálók (az 1-es vagy 2-es osztályzattal minősítők aránya 55 százalék), mint ahányan pozitív értékelést adtak (4-es vagy 5-ös osztályzattal 14 százalék illeti). A magyar lakosságban sokkal erősebb a kormányváltás igénye (52 százaléknyian szeretnék) mint a kabinet további maradásáé (28 százaléknyian fogadnák szívesen). A negatív hangulati elemeket nem ellensúlyozza az ellenzék sem, velük kapcsolatban is sokkal inkább a választópolgárok elégedetlensége (62 százalék), mint teljesítményük pozitív értékelése (7 százalék) domináns. A közvélemény tekintélyes része tehát nem érzékel politikai alternatívát, hiába keresgél a pártok között. Az elmúlt hónapok viszonylag stabil politikai preferenciái is jelzik a közélet zártságát, a pártok táborának bővülési korlátait. Hosszú hónapok óta nem jelentek meg új szimpatizánsok a politikai erőtérben. Mindegyik pártnál az összetartó derékhad, a törzsszavazók adják a támogatói kör javát. A Fidesz mostani híveinek túlnyomó többsége, 86 százaléka már a 2010-es választáson is odaadta a voksát. Hasonló helyzetben vannak a szocialisták is, jelenlegi támogatóinak 78 százaléka három éve is e pártra szavazott. A Jobbik és az LMP esetében az arányok kisebbek, de jelentősek: előbbinél 55, utóbbinál 50 százalékra jellemző, hogy nemcsak aktuálisan, hanem korábban is az adott pártra szavazott. A Fidesz támogatottsága széles társadalmi bázison nyugszik, de az a jellegzetesség megfigyelhető, hogy szavazói magját leginkább a negyvenes-ötvenes korosztályban, a diplomások körében találhatjuk – ezekben a csoportokban 30 százalék feletti támogatói arányuk van. A szocialisták ereje leginkább az idősebbek körében mutatkozik meg: az 50-65 év közöttiek 21, az annál idősebbek 27 százaléka szavazna rájuk. Ezen kívül még relatíve jól állnak a vezető beosztásúak, a magas státuszú szellemi foglalkozásúak körében – 23 százalékos eredménnyel. Az elitben egyébként tartja a lépést az MSZP, közel áll a Fideszhez (amely itt 25 százalékos támogatottsággal rendelkezik). A kormánypárt egyébként – egy kivétellel – minden rétegben megelőzi a szocialistákat. A 65 év felettiek körében az MSZP áll valamivel jobban (a már említett 27 százalékkal szemben a Fidesz 23 százalékot ér el.) A Jobbik tábora viszonylag egyenletesen terül szét a társadalomban, de néhány kiugró értéket náluk is megfigyelhetünk. Kifejezetten nagy támogatottságot élvez a szakmunkások és a férfiak csoportjaiban (10-11 százalék preferálja). A z Együtt-PM az ötvenes korosztályban a legerősebb (7 százalékot ér el), de az átlagosnál jobb pozíciói vannak a közép- és felsőfokú végzettségű rétegekben, a nagyvárosokban (6-6 százalék). Az LMP és a DK szavazóinak társadalmi-demográfiai karaktere – a kis támogatottság miatt – nehezen rajzolható meg. Az idei év adatait összesítve annyi azért elmondható, hogy mind az LMP, mind a DK támogatói jellemzően a városokban és a diplomások körében találhatók. A részvételüket biztosra ígérő és pártpreferenciával rendelkező szavazópolgárok jelenleg kevesen, mindössze 32 százaléknyian (nagyjából 2,6 millióan vannak). Bizonyos, hogy ennél többen fognak az urnákhoz járulni a következő parlamenti választáson. Valószínű, hogy azok is elmennek, akiknek ugyan jelenleg nincsen pártjuk, de hajlanak a részvételre. Ők az aktív bizonytalanok, arányuk ebben a hónapban 9 százalék, nagyjából 700 ezren vannak. Várhatóan azok közül is sokan szavaznak majd, akiknek ugyan van kedvenc pártjuk, de jelenleg nem akarnak voksolni. A passzív pártválasztók aránya 8 százalék, tehát több mint 600 ezren tartoznak ebbe a csoportba.
| Módszer | |
| Adatfelvétel ideje | 2013. július 6-13. |
| Adatfelvétel módja | CAPI |
| Mintanagyság | 1500 |
| Mintavételi hiba | 2,6 százalék |