Kismérvű gyengülés a Fidesznél, stagnálás az ellenzéknél – Ipsos

Még az idei év elején is folytatódott a Fidesz visszaesése, igaz, ennek mértéke kisebb lett. A tavaly év végén két hónap alatt 10 százalékponttal, most további 2-vel csökkent a kormánypárt támogatottsága a teljes népességen belül. A Fidesznek negyedév alatt mindösszesen 1 millió fővel szűkült a tábora. Jelenleg 23 százaléknyi, azaz 1,8-1,9 millió választópolgár áll mögötte.

Összefoglaló

  • Az ellenzéki pártok támogatottsága nem változott az év fordulóján. Közülük továbbra is a Jobbik a legerősebb, a választókorúak 14 százalékára, nagyjából 1,1 millió főre számíthat. Az MSZP három hónapja ugyanazt a szintet hozza, 11 százalékot, 900 ezer szavazót. Az LMP és a DK ezúttal is 3-3 százalékot ér el, ez mindkettejük esetében negyedmilliós támogatói kört jelent. Az Együtt-Korszakváltók Pártja valamint a Párbeszéd Magyarországért Párt 1-1 százalékos, így táboruk megközelítőleg 100-100 ezer fő lehet. A politikától távolságot tartók csoportja valamelyest megint bővült, jelenleg 41 százalékos, tehát 3,3 millió választó most nem kér a pártokból. A biztos pártválasztók körében a Fidesz 44 százalékos, a Jobbik ebben az aktív szavazói csoportban 24 százalékot, az MSZP 19 százalékot kapna. Az LMP a parlamenti választások óta a bejutási küszöb környékén található, most éppen 6 százalékon. A DK 3 százalékos, az Együtt illetve a PM is 1-1 százalékot kapna a biztos pártválasztók csoportjában – ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek az IPSOS január elején, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.
  • A szavazói magatartás elmúlt negyedévben bekövetkezett változásainak lényege a kormánypárttól való eltávolodás és annak következményeként a passzivitás, a politikai bizonytalanság elterjedése. Már az előző kormányzati ciklusban is hasonlóan alakult a választói viselkedés, a Fideszt elhagyók nem lettek ellenzéki szavazók – akkor hosszabb távon sem. Most annyit érzékelhetünk, hogy a Jobbiknak 2 százalékponttal több szavazója lett az elmúlt hónapokban, tehát nagyjából 150 ezer szavazó vándorolhatott át hozzájuk a Fidesztől. A baloldalra sorolható pártok viszont nem erősödtek a tavalyi választások óta, az év végi felfűtött politikai hangulat is legfeljebb stabilizálta a pozíciójukat. Az MSZP közülük a legerősebb s úgy tűnik, hogy az elmúlt hónapokban a szavazótábor túljutott a rájuk korábban gyakran jellemző letargián. Ősszel a szocialista szimpatizánsok fele mutatott aktivitást, elszántságot, most viszont kétharmaduk – és így a Fidesz híveivel azonos módon eltökéltek. A DK pozíciója is állandó, folyamatosan őrzi két-háromszázezres táborát. Hangulatuk sok tekintetben hasonló a szocialistákéhoz, néha lelkesek, máskor visszafogottabbak. Az Együtt és a PM szétválása feldarabolta szavazótáborukat is, korábbi jelenlétük arra azonban elég, hogy egykori közös támogatóik valamelyikhez felsorakozzanak.
  • Már decemberben is voltak olyan társadalmi csoportok, amelyekben a Jobbik támogatottsága megközelítette, vagy mint a munkanélküliek körében, utolérte a Fideszét. A mostani felmérésben már két olyan réteget is találunk, ahol a nemzeti radikálisok valamennyivel megelőzték a kormánypártot. A munkanélküliek körében a Jobbiknak 22, a Fidesznek 18 százalékos tábora van, s a szakmunkásként dolgozók csoportjában is lényegében ugyanekkora a különbség: 23-18%. Továbbra is szoros versenyt futnak a 30 év alattiaknál: a Fidesz 22, a Jobbik 20 százalékos. A politikai bizonytalanság kialakulása szorosan együtt jár a passzivitással. Azon választópolgárok, akik tavaly április 6-án ott voltak az urnáknál, az eltelt háromnegyed év alatt annyira eltávolodtak a politika szereplőitől, hogy szinte megmozdíthatatlannak tűnnek. Ez a csoport 16 százalékos, azaz 1,3 millióan tartoznak ide. Közülük csak minden ötödik mutat valamilyen aktivitást, a többieket jelenleg teljesen hidegen hagyja a politika világa, semmiképpen nem menne el voksolni, ha lenne most egy választás. Még akkor sem, ha szinte egybehangzóan – 95 százalékban – úgy gondolják: rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon.

 

teljes népesség változás az előző méréshez képest választási eredményhez legközelebb eső mérés* változás az előző méréshez képest
Fidesz-KDNP 23% – 2 % 44% – 1 %
MSZP 11% +/- 0 % 19% + 1 %
DK 3% +/- 0 % 3% – 1 %
Együtt-PM 1% +/- 0 % 1% +/- 0 %
LMP 3% +/- 0 % 6% + 2 %
Jobbik 14% +/- 0 % 24% +/- 0 %
egyéb / bizonytalan / rejtőzködő / nem szavazó 45% + 2 % 3% – 1 %

 

Ipsos: biztos szavazó, pártválasztó; Medián: választani tudó biztos szavazó; Nézőpont: aktív szavazók potenciális pártpreferenciája; Századvég: biztos szavazók; Tárki:  biztos szavazó, pártválasztó

 

Módszer

Adatfelvétel ideje: 2015. január 3-10.
Adatfelvétel módja: CAPI – számítógéppel támogatott személyes interjú
Mintanagyság: 1000 fő
Mintavételi hiba: +/- 3,2 százalék