Kevesebb Fideszes, több bizonytalan – Ipsos

A Fidesz az elmúlt egy hónapban annyi szavazót veszített el, mint amennyit a parlamenti választások óta összegyűjtött. Az október eleji 35-ről 30 százalékra csökkent a kormánypárt tábora. Ebből a visszaesésből az ellenzéki pártok keveset profitáltak, csak a Jobbiknak és az LMP-nek emelkedett a támogatottsága egy hajszállal, 1-1 százalékponttal: az előbbi a múltkori 12-ről 13-ra, az utóbbi 3-ról 4 százalékra bővítette táborát.

Összefoglaló

  • A  baloldali ellenzéki pártok hívei valamivel, 1-1 százalékponttal kevesebben lettek: az MSZP mögé 11 százalék sorakozik fel, a DK és – az ebben a formában utoljára mért – Együtt-PM 2-2 százalékra számíthat. A politikailag passzívak, bizonytalanok csoportja érzékelhetően bővült: 31-ről 35 százalékra.
  • A cég adatai szerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz 48 százalékon áll, az elmúlt egy hónapban 7 százalékpontot veszítettek, de előnyük így is tetemes. Amíg a Jobbik és az MSZP az összes választókorú körében szoros versenyt fut, addig ebben az aktív körben egyértelmű a jobboldali párt előnye. A nemzeti radikálisoknak sokkal nagyobb az aktivitási szintje mint a szocialistáknak s ennek következménye, hogy a biztos pártválasztók 21 százaléka voksolna a Jobbikra, 15 százaléka az MSZP-re. Az LMP 6 százalékos, az ebben a formában utoljára mért Együtt-PM 2 százalékos, s ugyanezen a szinten áll a DK is – ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek az IPSOS november első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.
  • Az önkormányzati választások és az elmúlt hetek tüntetéseket kiváltó belpolitikai eseményei megmozdították a pártpreferenciákat, de ez javarészt csak a Fidesz szavazóvesztésében és ezzel párhuzamosan a pártoktól távolságot tartók arányának növekedésében érhető tetten. A kormánypártot elhagyókat főképpen a fiatalok, a középkorúak, a középrétegek, a 10 ezer fő alatti városok lakói között találhatjuk. Ezek olyan társadalmi közegek, amelyekben a Fidesz kimagaslóan jól szerepelt az idei három választáson. Az itt, a párt támogatói derékhadát jelentő rétegekben elszenvedett 10-12 százalékpontnyi visszaesések következtében némileg megváltozott a Fidesz-tábor társadalmi karaktere. Nagyon szokatlan például az, hogy az életkor emelkedésével egyre nagyobb a párt támogatottsága. A 30 év alattiak körében 24, az ezt követő, 50 évesekig terjedő korosztályban 29 százalék – mindkét csoportban a Jobbik áll a második helyen. Az 50-65 év közöttiek 33, a náluk idősebbek 37 százaléka Fideszes – ezekben a kategóriákban az MSZP követi a kormánypártot. Az is új fejlemény, hogy a Fidesz régóta megfigyelhető iskolázottság szerinti viszonylag egyenletes beágyazottsága eltűnt. Az alacsony és magas képzettségűek körében az átlagosnál jóval nagyobb támogatottságot élvez (36-38 százalék körülit), míg a szakmunkás végzettségűek és érettségizettek között sokkal kisebbet (23-24 százalék körülit).
  • Az MSZP és a Jobbik nagyjából azonos támogatottságot élvez (12 illetve 11 százalékosat) de táboraik összetételében sok eltérés mutatkozik. A szocialisták leginkább az 50 év felettiekre, a nagyvárosokban élőkre, az alacsony iskolázottságúakra támaszkodhatnak, ezekben a csoportokban megelőzik a Jobbikot. A radikális jobboldali párt sokkal kedveltebb a szocialistáknál a fiatal korosztályok, a szakmunkás- és középfokú végzettségűek, a kisvárosokban, falvakban élők körében. Nagy a különbség a két párt szavazóinak aktivitási szintjében. A Jobbik híveinek 71 százaléka kész arra, hogy akár most is elmenjen egy szavazásra, míg az MSZP támogatóinak csak 53 százaléka tekinthető elszántnak.
  • Azzal, hogy LMP-sek valamivel többen lettek és a megszokottnál nagyobb az aktivitási szintjük, most egyértelműen a negyedik legerősebb politikai erőnek számítanak. Ez új, a korábbinál kedvezőbb helyzet az ökopárt számára, hiszen az idei év közvélemény-kutatásaiban mindvégig az Együtt-PM-mel és a DK-val azonos méretű táboruk volt.

 

teljes népesség változás az előző méréshez képest választási eredményhez legközelebb eső mérés* változás az előző méréshez képest
Fidesz-KDNP 30% – 5 % 48% – 7 %
MSZP 11% – 1 % 15% +/- 0 %
DK 2% – 1 % 2% – 3 %
Együtt-PM 2% – 1 % 2% – 1 %
LMP 4% + 1 % 6% + 2 %
Jobbik 12% + 1 % 21% + 5 %
egyéb / bizonytalan / rejtőzködő / nem szavazó 39% + 5 % 5% + 4 %

 

Ipsos: biztos szavazó, pártválasztó; Medián: választani tudó biztos szavazó; Nézőpont: aktív szavazók potenciális pártpreferenciája; Századvég: biztos szavazók; Tárki:  biztos szavazó, pártválasztó

 

Módszer

Adatfelvétel ideje: 2014. november 10-17.
Adatfelvétel módja: CAPI – számítógéppel támogatott személyes interjú
Mintanagyság: 1000 fő
Mintavételi hiba: +/- 3,2 százalék