Kétséges együttes – Medián

Újra kétharmadot szerezne a Fidesz a HVG számára készített friss Medián-elemzésen alapuló mandátumbecslés szerint. A minősített többség megakadályozásához az MSZP–Együtt-duónak 2 százalékot, a többség elnyeréséhez 9 százalékot kellene ledolgoznia a hátrányából.

Összefoglaló

  • Az ellenzéki szavazóknak csak a kisebb része elégedett maradéktalanul azzal a megállapodással, amelyet az MSZP és az Együtt 2014–PM pártszövetség kötött augusztus végén a külön listás indulásról és a „koordinált” jelöltállításról. A Medián 1200 állampolgár személyes megkérdezésével, szeptember 6-a és 10-e között végzett felmérése szerint a 2014-ben kormányváltást kívánó szavazópolgárok kevesebb mint negyede (23 százalék) vélekedett úgy, hogy ez a lehető legjobb megoldás, majdnem ugyanennyi válaszadó (22 százalék) szerint egyáltalán nem az, míg a relatív többség (41 százalék) azt mondta, hogy a megállapodás jó, de közös listával, közös miniszterelnök-jelölttel jobb lett volna. Az Együtt 2014–PM támogatói valamivel elégedettebbek, mint az MSZP-sek: az előbbiek 37, az utóbbiak 26 százaléka tartja teljesen jónak az egyezséget.
  • A két párt alkuja egyikük helyzetén sem lendített. A nyári hónapok alatt csak a Fidesz tudott javítani a pozícióján: jelenleg a szavazókorú állampolgárok 33 százalékának a támogatására számíthat. A Fidesz erősödése különösen az egy évvel ezelőtt mért 23 százalékhoz képest jelentős, annál is inkább, mert eközben az MSZP, a Jobbik és a DK támogatottsága lényegében megegyezik azzal, amit tavaly szeptemberben mért a Medián. A pártpreferenciák átrendeződéséhez hozzájárult az Együtt 2014 tavaly őszi színre lépése, a pártszövetség azonban nem tudta megőrizni kezdeti lendületét, jelenleg a teljes szavazókorú népesség 6 százalékát tudhatja maga mögött.
  • A választani tudó biztos szavazókra vonatkozó számok a Medián mandátumbecslő modellje szerint azt jelentik, hogy ha most lennének országgyűlési választások, a Fidesz 139 parlamenti hellyel kétharmados többséget szerezne. Az MSZP-nek és az Együtt 2014-nek viszont csupán 2 százalékot (65 százalékos részvétel esetén mintegy százezer szavazat) kellene lefaragnia a hátrányából, hogy megakadályozzák a minősített többséget, 6 százalékot (300 ezer szavazat), hogy a többség teljesen elfogyjon, és 9 százalékot (450 ezer szavazat) ahhoz, hogy a többség a két együttműködő ellenzéki párté legyen.
  • Miközben a pártpreferenciával nem rendelkezők aránya egy évvel ezelőtt 46 százalékos csúcspontot ért el, ma jóval kevesebben, 31 százaléknyian vannak azok, akik nem támogatnak egy pártot sem. Ráadásul még ez a csoport sem nevezhető passzívnak, hiszen meghatározó részük (23 százalékuk, azaz a teljes népesség 7 százaléka, több mint félmillió ember) biztosra mondja, hogy részt venne egy közeljövőben rendezendő választáson. A részvételi hajlandóság is számottevően javult, most minden második választópolgár biztosnak gondolja, és további 23 százalék valószínűnek tartja, hogy elmenne szavazni. A pártpreferenciák eloszlásában ugyanakkor a jelenlegi helyzet szerint nem okozna érdemi eltérést az, ha nemcsak a „biztos”, de a „valószínű” szavazók is az urnákhoz járulnának. Megkockáztatható, hogy jövő tavasszal 60–70 százalék közötti részvétellel lehet számolni.
  • A „biztos” vagy „valószínű” szavazók közül nagyjából minden hatodikról elmondható, hogy nem tud vagy nem akar pártot választani, ők a teljes szavazókorú népesség 11 százalékát teszik ki. Ez az arány volt már magasabb, ám ha csökken is, még mindig nagyjából 900 ezer elkötelezetlen, de aktív szavazó áll készenlétben, akik – ha mind egy irányba szavaznának – eldönthetnék a választás kimenetelét. Az aktív elkötelezetlenek – ha többségben vannak is köztük az ellenzéket támogatók – persze nem mind szavaznának egy irányba. A megosztottság még az épp megállapodásra jutott két ellenzéki párt szavazótáborában is megfigyelhető. Legalábbis most, amikor még csak feltételezett egyénijelölt-kombinációkkal szembesítették a megkérdezetteket, nem volt maradéktalan az átszavazási szándék. Ha az Együtt 2014 jelöltje indulna, őt a mai elképzelések szerint az MSZP-tábor hattizede támogatná (egyharmad elbizonytalanodik), fordított helyzetben pedig a jelenlegi Együtt-hívek 68 százaléka szavazna az MSZP jelöltjére (és minden ötödik adott bizonytalan választ).
  • Az elmúlt hetek ennél is nagyobb politikai izgalmat kiváltó kérdése volt a Demokratikus Koalíció és elsősorban Gyurcsány Ferenc esetleges bevonása az együttműködésbe. Ebben a nagyon megosztó dilemmában a mérleg nyelve összességében a DK felé billen, mind az MSZP, mind az E14 szavazóinak körülbelül a kétharmada szerint a kormányváltáshoz szükség lenne Gyurcsány pártjára. Igaz, Gyurcsányék részvétele aligha hozna számottevő többletszavazatot, hiszen épp a bizonytalan, elkötelezetlen szavazók körében a legmérsékeltebb a vonzerejük.
  • Az elmúlt időszak másik izgalmas játszmája a két potenciális ellenzéki miniszterelnök-jelölt versengése, amelyet a mostani megállapodás zárójelbe tett, de feloldani nem tudott. Ez a vetélkedés kiegyensúlyozott. A teljes népességben Mesterházy Attila vezet, őt többen látnák szívesen „fontos politikai szerepben” (40 százalék), mint Bajnai Gordont (33 százalék), ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy az MSZP elnöke kevésbé elutasított a kormánypárti és a jobbikos szavazók körében. Ha viszont az a kérdés, hogy ki lenne az ellenzék alkalmasabb miniszterelnök-jelöltje, a 2014-ben kormányváltást szorgalmazó szavazók változatlanul Bajnait részesítik előnyben (44 százalék) Mesterházyval szemben (37 százalék).
  • A kormányváltást várók aránya július óta számottevően csökkent, és már csak hajszálnyi többségben (45 százalék) vannak azokhoz képest, akik azt szeretnék, ha 2014 tavasza után is maradna az Orbán-kormány (44 százalék). A Fideszen kívül minden párt szavazótáborában abszolút többségben vannak a kormányváltásban reménykedők, és a pártpreferenciával nem rendelkezők körében is 42 százalékos relatív többségben vannak, akik új kormányt szeretnének.
  • A választások közeledtével az  Orbán-kormány teljesítménye is jobb színben tűnik fel: egy éve csak a válaszadók 23 százaléka értékelte jónak a kormány munkáját, most a 40 százaléka. Bár az elégedettség döntően a fideszes szavazótáborra jellemző, az összes választó 9 százalékát teszik ki azok, akik nem a Fidesz szavazói, mégis jónak értékelik a kormány teljesítményét.
  • Ugyancsak a javuló közhangulat jele, hogy immár a szavazók 35 százaléka úgy látja, jó irányba mennek a dolgok az országban – utoljára 2011 elején volt ilyen magas a derűlátók aránya. Összességében még mindig a negatívan vélekedők vannak többségben, ám arányuk a tavaly nyáron mért 80 százalékról 56 százalékra esett vissza. Az optimizmus jóformán csak a Fidesz-támogatók körében kerekedett felül, és még közülük is minden tizedik borúsan látja a helyzetet. A gazdasági közhangulat az Orbán-kormány első másfél évében erőteljesen romlott, majd egy éven keresztül stagnált, tavaly december óta viszont fokozatosan javul. A helyzetértékelést tömören számszerűsítő konjunktúraindex értéke jelenleg ugyanazon a szinten van, mint a kormány hivatalba lépésekor, de általános optimizmusról nem lehet beszélni: az emberek 42 százaléka a következő egy évre a gazdaság helyzetének romlását valószínűsíti. Hasonló az arány akkor is, amikor a válaszadó saját háztartásáról van szó (40 százalék prognosztizál romlást), amit különösen drámaivá tesz, hogy az emberek kétharmadát valamilyen módon súlyosan érintette a válság az elmúlt három évben. A háztartás helyzetében bekövetkezett negatív változások összefüggésben vannak a politikai állásponttal is: azok, akiket valamilyen anyagi-gazdasági veszteség ért, lényegesen kisebb arányban támogatják a Fideszt, ám jóval nagyobb arányban szavaznának az Együtt 2014-re vagy a Jobbikra, mint azok, akik veszteség nélkül vészelték át az elmúlt három évet.

 

teljes népesség változás az előző méréshez képest választási eredményhez legközelebb eső becslés változás az előző méréshez képest
Fidesz-KDNP  33% + 3 %  46% +/– 0 %
MSZP  15% + 1 %  23% + 3 %
DK 3% + 1 % 5% + 2 %
Együtt2014-PM 6% +/– 0 % 8% – 4 %
LMP 2% +/– 0 % 2% – 1 %
Jobbik 10% + 1 % 15% + 1 %
egyéb / bizonytalan / rejtőzködő / nem szavazó  31% – 6 %  1% – 1 %

 

Módszer

Adatfelvétel ideje: 2013. szeptember 6-10.
Adatfelvétel módja: CAPI – számítógéppel támogatott személyes interjú
Mintanagyság: 1200 fő
Mintavételi hiba: +/- 2,9 százalék.