Jobbról előznek – Medián

A tél utolsó hónapja a Fidesz gyengülését és a Jobbik határozott erősödését hozta – ez a legszembetűnőbb eredménye a Medián legfrissebb, február végén készült felmérésének.

Összefoglaló

 

• Minden második válaszadó azt szeretné, ha az áprilisi országgyűlési választás kormányváltást hozna, míg 40 százaléknyian óhajtanák az Orbán-kormány hatalmon maradását. A gyakorlatban a Fidesz jelenleg is magasan vezeti a pártok versenyét, igaz, a mostani fölénye jócskán elmarad attól, amit az előző választások előtt, 2010 februárjában mért a Medián: akkor az összes választó 44 (ezen belül a választani tudó „biztos” szavazók 62) százalékának támogatására számíthatott, most ugyanez az arány 36, illetve 49 százalék.
• Az elmúlt hónapban lényegesen megugrott viszont a Jobbik támogatottsága, sőt, a teljes szavazókorú népességben mért 14 százalékos népszerűség rekordnak számít – ilyen népes támogatói bázis eddig mindössze egyszer, pontosan két évvel ezelőtt állt a radikális párt mögött.
• Az elmúlt hetek egyik meghatározó belpolitikai botrányáról, a február elején kipattant Simon Gábor-ügyről a lakosság meglehetősen tájékozottnak mondható: a válaszadók 91 százaléka hallott az esetről, 72 százalék meg tudta nevezni a „főszereplőt”, sőt, 52 százaléknyian még a szóban forgó pénzösszeg nagyságával is tisztában voltak. A Simon-ügy lehetséges hatásai kapcsán a válaszadók 57 százaléka úgy vélekedett, hogy a botrány jelentősen rontja a baloldali összefogás választási esélyeit – ennek ellenére a közös lista támogatottsága januárhoz képest lényegében változatlan maradt, sőt, az MSZP önállóan mért népszerűsége egy kissé még javult is. Ezt magyarázhatja az az adat, hogy a válaszadók többsége (53 százalék) szerint ilyen vagy ennél súlyosabb esetek nemcsak az MSZP háza táján vannak, hanem minden pártnál, így a Fidesznél is bőven előfordulnak. Az összefogás változatlan számait persze úgy is lehet értelmezni, hogy a botrány eltántorította azokat az – egyébként folyamatosan csökkenő számú – bizonytalan szavazókat, akik a választások közeledtével esetleg a baloldali koalíció felé fordultak volna.
• Az egy évvel ezelőtt mindössze 40 százalékos választási részvételi hajlandóság mostanra 57 százalékra nőtt, igaz, az önmagukat „biztos” szavazónak vallók egytizede még mindig nem tud, vagy nem akar pártot választani. Ugyanakkor a tömegesen rejtőzködő baloldali szavazókat feltételező találgatásokra a Medián felmérései nem szolgálnak bizonyítékkal. Kimutatható ugyan, hogy a nyílt pártpreferenciával nem rendelkezők körében lényegesen többen szeretnének kormányváltást (47 százalék), mint ahányan az Orbán-kormány hatalmon maradását remélik (mindössze 14 százalék), erre logikus magyarázat, hogy a kormány támogatói döntő részben magát a kormánypártot is támogatják, míg a „kormányváltók” esetleg nehezebben találnak maguknak pártot. A pártpreferenciával nem rendelkezők egyéb kérdésekre adott válaszainak elemzése pedig nem bizonyítja, hogy körükben számottevő lenne a rejtőzködő baloldaliak aránya.
• A kormány teljesítményének megítélése az előző hónaphoz viszonyítva valamelyest romlott (a januárban mért 44-ről 40 százalékra csökkent a kabinet munkájával elégedettek aránya), összességében azonban a ciklus közepe óta javuló tendenciát mutat. Hasonló a helyzet az általános közhangulat tekintetében is: a két éve javuló trend most megtört, és a januári 40-ről 36 százalékra mérséklődött azok aránya, akik szerint Magyarországon jó irányba mennek a dolgok.
• Ugyancsak a kormányoldal enyhe megingását jelzi a vezető politikusok népszerűségi rangsorának alakulása is: bár a rangsor első felét továbbra is nagyrészt fideszes politikusok uralják, közülük többnek (Áder Jánosnak, Rogán Antalnak, Tarlós Istvánnak) három százalékpontnál is többet esett a népszerűsége az elmúlt hónapban. A tízes toplistában viszont Mesterházy Attila és Bajnai Gordon mellett (sőt, őket egy hajszállal megelőzve) most először Vona Gábor is helyet követelt magának.

 

 

* Ipsos: biztos szavazó, pártválasztó; Medián: választani tudó biztos szavazó; Nézőpont: aktív szavazók potenciális pártpreferenciája; Századvég: biztos szavazók; Tárki:  biztos szavazó, pártválasztó

 

Módszer

Adatfelvétel ideje: 2014. február 21-25.
Adatfelvétel módja: CAPI – számítógéppel támogatott személyes interjú
Mintanagyság: 1200 fő
Mintavételi hiba: +/- 2,9 százalék