Jelentős Fidesz-előny az önkormányzati választás előtti hetekben – Ipsos

Az elmúlt egy hónapban a kormánypárt valamelyest növelte táborát, a többi politikai erőé nem változott. A Fidesz támogatottsága a népesség egészén belül 33-ról 35 százalékra bővült, így nagy előnnyel vág neki az önkormányzati választásnak. A Jobbiknak és az MSZP-nek maradt a 12-12, az LMP-nek, a DK-nak és az Együtt-PM-nek pedig a 3-3 százalékos tábora.

Összefoglaló

  • A kampány eddigi szakaszában leginkább a Fidesznek sikerült aktivizálnia szimpatizánsait s ennek köszönhetően a biztos pártválasztók körében is javított, itt 56 százalékot ér el. A Jobbik ebben a körben 17, az MSZP 16 százalékos, a DK és az LMP 4-4, míg az Együtt-PM 3 százalékra számíthatna a biztos szavazók csoportjában.Az önkormányzati választások iránt egyelőre nem mutatkozik nagy érdeklődés, a szavazásra jogosultak 43 százaléka ígéri biztosra, hogy elmegy voksolni október 12-én.
  • A jelenlegi politikai erőviszonyok alapján biztos, hogy a megyei közgyűlésekben a Fidesz lesz a legerősebb párt, s őket nagy valószínűséggel a Jobbik követi majd, az MSZP lehet a harmadik legfontosabb tényező. A Fidesz várhatóan a 10 ezer fő alatti településeken szerepel majd a legjobban, itt a szavazatok több mint felét is megszerezheti. Budapesten minden bizonnyal a Fidesz jelöltje lesz a főpolgármester és annak van nagyobb valószínűsége, hogy többsége lesz a fővárosi közgyűlésben. A falvakban, kisvárosokban nincsen igazán polgármesterváltó hangulat (egynegyednyien cserélnék le a település vezetőjét), a közepes városokban viszont sokan (közel négytizednyien) gondolkodnak ezen – ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek az Ipsos szeptember első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.
  • A jelöltállítási folyamat nem igazán aktivizálta az embereket, csak 43 százalék mondja biztosra, hogy részt vesz az önkormányzati választáson. További 23 százalékuk is valószínűsíti, hogy ott lesz az urnáknál októberben, bár ennek esélyét csökkenti, hogy e csoport háromnegyede a parlamenti választáson sem vett részt. A helyhatósági megmérettetés várhatóan a Fidesz sikerét hozza mind a kisebb, mind a nagyobb lélekszámú településeken. A jelenlegi pártpreferenciák alapján valószínűsíthetjük, hogy a kormánypárt a legtöbb szavazatot a 10 ezer fő alatti településeken kaphatja. Itt, a falvak és kisvárosok lakói körében a kormánypártra nagyjából a voksok fele juthat, a Jobbik a választáson résztvevők negyedére-ötödére, az MSZP legalább egytizedére számíthat. Az LMP, a DK és az Együtt-PM a kis településeken néhány százalékot érhet el. Az itt élő emberek közel fele (47%-a) azt állítja, hogy elégedett mostani polgármesterével, és rászavaz. A változást szorgalmazók aránya ennél ugyan alacsonyabb, de számottevő: a falvakban, kisebb városokban élők 26 százalék gondolja úgy, hogy – ha újra indul is – nem a mostani polgármesterre fog voksolni.
  • A 10 ezer lakos feletti településeken is a Fidesz a legerősebb, de előnye szűkösebb. A jelenlegi preferenciák azt vetítik előre, hogy a voksok nagyjából négytizede juthat a kormánypártnak, az MSZP-nek és a Jobbiknak megközelítőleg két-kéttizede. A DK és az Együtt-PM e településméretnél akár megkaphatja a szavazatok egy-egytizedét, az LMP-nek ennél kevesebb jut. A 10 ezer főnél népesebb településeken van esélye a polgármesterváltásoknak: az itt élők 38 százaléka nem akar szavazni a mostani városvezetőre, 44 százaléknyian viszont voksukkal a folytatásra biztatják a jelenlegi polgármestert.
  • A megyei jogú városok lakói pártlistákra nem szavaznak, így politikai álláspontjukat a képviselők és a polgármesterek megválasztásánál fejezhetik ki. Ebben a települési kategóriában a politikai erőviszonyok sokfélék, néhány helyen a baloldali pártoknak is lehetnek polgármesterei és a testületek egy részében is meghatározó szerep juthat nekik. Összességében a megyeszékhelyeken is a Fidesz áll jobban: a legnagyobb városokban élők 54 százaléka kormánypárti, 26 százaléka ellenzéki polgármesterjelöltre kíván voksolni.
  • A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy Budapesten a pártpreferenciák nagyobb mértékben befolyásolják az önkormányzati képviselőjelöltekre és a polgármesterjelöltekre leadott voksokat, mint az ország más részén. Így a különböző esélylatolgatásokhoz fontos információ, hogy a fővárosban jelenleg nagyjából a választópolgárok egyharmada támogatja a Fideszt, egynegyede a baloldali pártokat (többségében az MSZP-t), egy-egytizede a Jobbikot és az LMP-t. A főpolgármesteri poszt várományosa Tarlós István, akinek a kampány korai szakaszában két és félszer több támogatója volt, mint az őt követő baloldali jelöltnek.

 

teljes népesség változás az előző méréshez képest választási eredményhez legközelebb eső mérés* változás az előző méréshez képest
Fidesz-KDNP 35% + 2 % 56% + 7 %
MSZP 12% +/- 0 % 16% – 2 %
DK 3% +/- 0 % 4% + 1 %
Együtt-PM 3% +/- 0 % 3% +/- 0 %
LMP 3% +/- 0 % 4% + 1 %
Jobbik 12% +/- 0 % 17% – 2 %
egyéb / bizonytalan / rejtőzködő / nem szavazó 32% – 2 % 1% – 4 %

 

Ipsos: biztos szavazó, pártválasztó; Medián: választani tudó biztos szavazó; Nézőpont: aktív szavazók potenciális pártpreferenciája; Századvég: biztos szavazók; Tárki:  biztos szavazó, pártválasztó

 

Módszer

Adatfelvétel ideje: 2014. szeptember 7-14.
Adatfelvétel módja: CAPI – számítógéppel támogatott személyes interjú
Mintanagyság: 1000 fő
Mintavételi hiba: +/- 3,2 százalék