Jelentős a Fidesz-előny – Ipsos

Szinte semmi változás nem történt a pártok támogatottságában, a Fidesz kivételével mindegyik politikai erő az előző havival azonos támogatottságot élvez. A kormánypárt hívei is csak egy egész kicsivel lettek kevesebben, a múltkor 27 százalékot értek el, most 26-ot – e változás statisztikailag nem számottevő.

Összefoglaló

  • Az MSZP továbbra is 15 százalékos, a Jobbikot 7 százaléknyian támogatják. Az Együtt-PM a népesség 3 százalékára számíthat, a DK és az LMP 2-2 százalékra. Az ország felnőtt lakosságának 43 százaléka valamilyen ok miatt nem választ a pártok közül. Ez az arány egyébként megegyezik a négy évvel korábbival, tehát jelenleg ugyanolyan mértékű a politika szereplőitől való távolságtartás, mint az előző ciklus hasonló időszakában. A biztos pártválasztók adják a törzsgárdát, a politikailag eltökélt híveket. Ebben a tavaszi választáson bizonyosan voksoló csoportban a Fidesz – némi csökkenést mutatva – 47 százalékkal vezet. Az MSZP 27 százalékkal a második, a Jobbik 12 százalékkal a harmadik. Az Együtt-PM a bejutási küszöbérték felett van valamivel – 6 százalékos. A Demokratikus Koalíció 3 százalékot ér el, az LMP 2 százalékos – ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek az IPSOS december első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.
  • A biztos pártválasztók csoportjába jelenleg a választásra jogosultak egyharmada, több mint 2,5 millió szavazópolgár tartozik. Hozzájuk nagy reményeket fűzhetnek a pártok, ők jelentik a kemény magot. A Fidesz 1,2 millió elszánt szavazóval indíthatja a választási kampányt, az MSZP-nek 700 ezer stabil támogatója van. A Jobbik 300-350 ezer eltökélt voksolóval vehet startot, az Együtt-PM bő 150 ezer főre egész biztosan számíthat, a DK-nak közel százezer tántoríthatatlan híve van, az LMP nagyjából 50 ezres biztos szavazói táborral rendelkezik.
  • Kihívás a pártok számára az a csoport, amelynek tagjai a választás biztos résztvevőjének tekintik magukat, de nincs olyan politikai erő, amelyre most voksolnának. A polgárok 8 százalékára jellemző ez az aktív bizonytalanság. Főképpen a negyvenes-ötvenes éveikben járók, a kistelepüléseken élők várnak a pártok jelzéseire. Inkább az ellenzéknek látszik nagyobb esélye az aktív bizonytalanok megszerzésére, hiszen 58 százalékuk szerint rossz irányba mennek a dolgok, 26 százalékuk elégedett az aktuális helyzettel; 37 százalékuk szerint kormányváltásra lenne szükség, 22 százalékuk szerint a mostaninak kellene maradnia.
  • Ugyancsak fontos szavazói közeg a mozdítható bizonytalanoké. A választókorúak 9 százalékának az a sajátossága, hogy valószínűsíti, de nem tartja biztosnak a részvételét s emellett híján van a pártpreferenciának is. Velük kapcsolatban kettős feladat vár a politika szereplőire: felerősíteni az aktivitás érzését s eközben maguk mellé állítani őket. Leginkább a húszas, harmincas korosztályhoz tartozók és az érettségizettek körében találhatunk mozdítható bizonytalanokat. Ha az ellenzéki pártok élnek az adódó lehetőséggel, akkor innen elég sok voksot tudnak begyűjteni. Túlnyomó részük, kétharmaduk ugyanis elégedetlen az ország aktuális helyzetével, 45 százalékuk a kormány távozását szeretné. A Fidesz számára kevesebb tartalék jöhet innen: egynegyedük érzi úgy, hogy hazánk jó úton halad s 17 százalékuk szerint a kormányzás is megfelelő kezekben van.
  • A választások kimenetele szempontjából lényegesek azok az emberek is, akiknek van preferált pártjuk, de jelenleg passzívak, vagy legalábbis hezitálnak a részvételt illetően. A pártok e belső tartaléka népes csoport, a választók egynegyede, 2 millió fő tartozik ide. Ha teljes mértékben sikerül a tétovázó pártszimpatizánsokat az urnákhoz elvinni, az leginkább a Fidesz esélyeit növeli. A velük szimpatizálók négytizede ebben a pillanatban nem aktív. A kormánypárt nyolcszázezer ilyen potenciális támogatóval rendelkezik, a mellettük való elköteleződés adott, mozgósításuk feladat. Az MSZP aktuális hívei között is négytizednyien visszafogottak a részvételt illetően, ez félmilliós belső tartalékot jelent. Ugyanilyen számítás alapján a Jobbiknak 200-250 ezres, az Együtt-PM-nek, a DK-nak és az LMP-nek 100-100 ezres már tulajdonképpen meglévő, de aktivizálandó tábora van.

 

teljes népesség változás az előző méréshez képest választási eredményhez legközelebb eső mérés* változás az előző méréshez képest
Fidesz-KDNP 26% – 1 % 47% – 4 %
MSZP 15% +/- 0 % 27% + 1 %
DK 2% +/- 0 % 3% +/- 0 %
Együtt2014-PM 3% +/- 0 % 6% + 2 %
LMP 2% +/- 0 % 2% +/- 0
Jobbik 7% +/- 0 % 12% – 1 %
egyéb / bizonytalan / rejtőzködő / nem szavazó 45% + 1 % 3% + 2 %

 

Ipsos: biztos szavazó, pártválasztó; Medián: választani tudó biztos szavazó; Nézőpont: aktív szavazók potenciális pártpreferenciája; Századvég: biztos szavazók; Tárki:  biztos szavazó, pártválasztó

 

Módszer

Adatfelvétel ideje: 2013. december 7-14.
Adatfelvétel módja: CAPI – számítógéppel támogatott személyes interjú
Mintanagyság: 1500 fő
Mintavételi hiba: +/- 2,3 százalék.