Hullámzó támogatottságok – Ipsos

Az MSZP elmozdult a múlt havi történelmi mélypontjáról, az akkori 8-ról 10 százalékra nőtt a támogatottsága. Ezzel sem tudta azonban utolérni a Jobbikot, amelynek tábora időközben 12-ről 13 százalékosra bővült. A Fidesz ugyan veszített szavazókat az elmúlt egy hónapban – 37-ről 33 százalékosra csökkent a támogatottsága -, de előnye továbbra is jelentős. A Demokratikus Koalíciónak mostanában változékony méretű a tábora, ezúttal 3-ről 2 százalékra csökkent. Az Együtt-PM támogatottsága elég stabilnak tűnik, már harmadik hónapja 2 százalékot ér el a teljes népességen belül. Az LMP tábora is állandó, a választás óta folyamatosan a lakosság 3 százaléka preferálja.

Összefoglaló

  • A biztos pártválasztók körében a Fidesz 56 százalékos, a Jobbik 16 százalékon áll. Ebben az aktív körben az MSZP elég szorosan követi a nemzeti radikális pártot, 15 százalékot ér el. A biztos szavazói csoportban az LMP-t 4, az Együtt PM-et és a DK-t 3-3 százalék támogatja – ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek az IPSOS július közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.
  • A parlamenti választást követő hónapokban a Fidesznek 4 százalékponttal magasabb volt a támogatottsága, mint azt megelőzően. Ismert jelenségnek lehettünk tanúi, a választáson győztes párt vonzóvá vált olyanok számára is, akik nem rájuk szavaztak. A kormánypárt mögé májusban, júniusban olyan választópolgárok sorakoztak fel, akik április 6-án nem vettek részt a szavazáson. A Fidesz melletti elköteleződésük azonban ideiglenes volt, ebben a hónapban ismét passzívvá váltak. A párt jelenlegi támogatói ugyanis kizárólag olyanok, akik a választás napján is rájuk szavaztak. Ez a tábor viszont nagyon eltökélt, minden más párténál aktívabb: 70 százalékuk most is biztosan elmenne voksolni s további 26 százalékuk is valószínűsíti ezt.
  • A Jobbik megőrizte szavazóit, mostani támogatói azokból és csak azokból állnak, akik a választáson is rájuk adták voksukat. A nemzeti radikális tábor tehát egyben maradt, viszont a szokásosnál kevésbé aktív: 52 százalékuk tekinti magát biztos választási résztvevőnek, s 22 százalékuk tartja ezt valószínűnek.
  • A parlamenti választáson a baloldali összefogásra voksolók nagy többsége, kilenctizede ma is e pártok valamelyikének támogatója, egytizednyien tanácstalanok. A baloldali választási koalíció április eleji szavazóinak 63 százaléka most a szocialista párt híve, 15 százalékuk a Demokratikus Koalíciót preferálja, 13 százalékuk pedig az Együtt-PM-et. A három párt aktivitási szintje megközelítőleg azonos, az MSZP és az Együtt-PM támogatóinak 61-61, a DK-sok 58 százaléka mondja magát biztos választási résztvevőnek (a mérsékelten elszántak aránya 20-25 százalék közötti).
  • Az LMP körül nem történtek jelentős választói mozgások, április 6-i táboruk kilenctizedét megtartották: a távozók a bizonytalanok csoportjába kerültek, pótlásuk a parlamenti választástól távolmaradók köréből történt. Az ökopártnak továbbra is számolnia kell követőik visszafogottságával, mindössze négytizedük lenne biztos szavazó s ugyanekkora hányaduk valószínű voksoló.

 

teljes népesség változás az előző méréshez képest választási eredményhez legközelebb eső mérés* változás az előző méréshez képest
Fidesz-KDNP 33% – 4 % 56% – 1 %
MSZP 10% + 2 % 15% + 5 %
DK 2% – 1 % 3% – 3 %
Együtt-PM 2% +/- 0 % 3% – 1 %
LMP 3% +/- 0 % 4% +/- 0 %
Jobbik 13% + 1 % 16% – 2 %
egyéb / bizonytalan / rejtőzködő / nem szavazó 37% + 3 % 3% + 2 %

 

Ipsos: biztos szavazó, pártválasztó; Medián: választani tudó biztos szavazó; Nézőpont: aktív szavazók potenciális pártpreferenciája; Századvég: biztos szavazók; Tárki:  biztos szavazó, pártválasztó

 

Módszer

Adatfelvétel ideje: 2014. július 13-21.
Adatfelvétel módja: CAPI – számítógéppel támogatott személyes interjú
Mintanagyság: 1000 fő
Mintavételi hiba: +/- 2,3 százalék