Fidesz vezetés, ellenzéki esélyek – Ipsos

Aktivizálódtak a választópolgárok s ennek következtében több pártnak is sikerült gyarapítania táborát.

Összefoglaló

  • A Fidesz-KDNP szövetség vezeti a rangsort, a múltkori 28 százalékról 30 százalékra bővült a támogatói kör mérete. A baloldali, liberális pártok összefogása a választókorú népesség 23 százalékát vonzza magához. Ez a támogatottság éppen hogy, mindössze 1 százalékponttal magasabb, mint az MSZP, az Együtt-PM és a DK múlt hónapban összeadott 22 százalékos szavazati aránya. Sokat javított a Jobbik, a pártnak januárban 6 százalékos tábora volt, ami egyetlen hónap alatt 9 százalékra emelkedett. Az LMP akárcsak januárban, most is 2 százalékon áll. A pártoktól elzárkózók aránya folyamatosan szűkül, decemberben 43, januárban 41, most 36 százalék tartozik ebbe a csoportba. A biztos pártválasztók körében a Fidesz 51 százalékon áll, az ellenzéki összefogás 33 százalékos. A Jobbikra az aktív választói körben 13 százalék voksolna, míg az LMP-re 2 százalék.
  • Ahhoz, hogy a baloldali szövetség a parlamenti választáson sikeresebben szerepeljen, mint ahogyan most áll, három feltétel teljesülése mindenképpen szükséges. Növelnie kell a meglévő támogatók aktivitását, erősíteni a szavazói eltökéltségüket és minél több passzív kormányváltó polgárt maga mellé állítani. Jelenleg ugyanis a Fidesz-KDNP hívei közül 63 százalék mondja biztosra részvételét és 78 százalék nagyon elszánt abban, hogy április 6-án oda adja a voksát, míg az ellenzéki összefogás támogatói körében 53 százaléknyian igazán aktívak s 65 százaléknyian állítják határozottan, hogy preferenciájukból tényleges szavazat lesz. Az országban zajló folyamatokkal elégedetlen, kormányváltást akaró, ám pártot magának nem találó választók aránya 12 százalék, számuk közel egymillió fő. Mivel java részük (700 ezer fő) semmilyen aktivitást nem mutat, jelenleg nehéz tényleges ellenzéki szavazóként tekinteni rájuk – ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek az IPSOS február első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.
  • Helyezkednek a választópolgárok, egyre többen csatlakoznak a pártokhoz. Az elmúlt hónap nyertese a Jobbik, amelynek jelentős mértékben 6-ről 9 százalékra emelkedett a támogatottsága. Úgy tűnik, jól hajrázik a nemzeti radikális párt, hiszen utoljára másfél évvel ezelőtt volt ilyen jó eredménye. A mostani emelkedés főképpen a húszas, harmincas korosztályban, az érettségizettek és diplomások körében valamint vidéken érzékelhető. A jobbikosok elég stabilnak gondolják aktuális preferenciájukat: 71 százalék biztos benne, 25 százalék valószínűsíti, hogy a pártra fog szavazni.
  • A baloldali összefogás pártjai összerakták korábbi szavazótáboraikat, így 23 százalékon állnak, ami 1,8 millió támogatót jelent. Helyzetüket viszont nehezíti, hogy szimpatizánsaik nem elég aktívak, csak 53 százalékuk ígéri bizonyosra a parlamenti választáson részvételét. Viszonylag nagy hányaduk, 35 százalékuk nem biztos az elmenetelében, csak feltételezi azt. Az MSZP-Együtt-PM-DK és a Liberálisok együttműködésének másik problémája, hogy jelenleg csupán kétharmaduk elszánt abban, hogy pártszimpátiájukat a választás napjáig megőrzik (a Fidesznél több mint háromnegyedük). Sokuknál, 30 százalékuknál még csak érlelődik az összefogásra leadandó voks. Az ellenzéki formáció megalakulásának eredménye, hogy már van – igaz, csak egy – olyan társadalmi közeg, ahol megelőzik a kormánypártot. A nyugdíjasok között a baloldali összefogást 31, a Fideszt 25 százalék támogatja.
  • A választópolgárok 34 százaléka elégedett az országban zajló folyamatokkal és ugyanennyien – és lényegében ugyanazok – a mostani kabinet maradását szeretnék. Közülük a nagy többség a Fidesz szavazója s akik nem – a lakosság 4 százaléka, 300 ezer fő -, azok is a kormánypárt áprilisi esélyeit javíthatják. A lakosság 57 százaléka elégedetlen a hazai viszonyokkal, 45 százalék kormányváltást szeretne. Az ellenzék valójában még azokra számíthat, akikre egyszerre jellemző mindkét álláspont s eddig nem választottak pártot. A lakosság 12 százaléka, körülbelül egymillió szavazópolgár az ellenzék tartaléka, ezen osztozhat a Jobbik, az LMP és a baloldali összefogás valamint a kormánykritikus kis pártok. Ebben az elégedetlen, kormányváltó hangulatban lévő, most pártnélküli csoportban a baloldali ellenzéki összefogásnak van a legnagyobb esélye támogatókat toboroznia: 22 százalékuk elképzelhetőnek tartja, hogy április 6-ig e tömörülésre voksol. A Jobbik is gyarapodhat innen, 13 százalék ad valamekkora sanszot arra, hogy végül a nemzeti radikális pártra adja szavazatát. Az LMP-nek is vannak tartalékai a kormányváltók csoportjában, 11 százalékuk lehetségesnek tartja, hogy a választás napján őket támogatja.

 

teljes népesség változás az előző méréshez képest választási eredményhez legközelebb eső mérés* változás az előző méréshez képest
Fidesz-KDNP 30% + 2 % 51% + 3 %
Baloldali összefogás 23% + 1 % 33% – 4 %
Jobbik 9% + 3 % 13% + 2 %
LMP 2% +/- 0 % 2% – 1 %
egyéb / bizonytalan / rejtőzködő / nem szavazó 37% – 6 % 1% – 1 %

 

Ipsos: biztos szavazó, pártválasztó; Medián: választani tudó biztos szavazó; Nézőpont: aktív szavazók potenciális pártpreferenciája; Századvég: biztos szavazók; Tárki:  biztos szavazó, pártválasztó

 

Módszer

Adatfelvétel ideje: 2014. február 1-9.
Adatfelvétel módja: CAPI – számítógéppel támogatott személyes interjú
Mintanagyság: 1500 fő
Mintavételi hiba: +/- 2,3 százalék