Csak a Fidesz kétharmada a kérdés – Medián

A Fidesz-KDNP a választani tudó biztos szavazók 47 százalékát tudhatja maga mögött, a kormányváltókra 23 százalék szavazna, a Jobbiknak 21 százaléka van, míg az LMP-re csupán 3 százalék adná a voksát – derül ki a Medián felméréséből, amely szerint a vasárnapi választások nagy kérdése inkább az, hogy a jelenlegi kormánypártok ismét kétharmadot szereznek-e.

Összefoglaló

 

• A választási kampány hajrájában nem a Fidesz újabb győzelme, hanem annak mértéke a kérdés. A Medián március 21. és 25. között 1200 fő személyes megkérdezésével, már az előrejelzés igényével készült felmérése szerint ugyanis a kormánypárt a teljes népesség 36 százalékának, ezen belül a választani tudó „biztos” szavazók 47 százalékának támogatását tudhatja maga mögött.
• Az új választási rendszer a kormányváltásra törekvő pártokat egyértelműen nehéz helyzetbe hozta, már csak azért is, mert a kampányban hirtelen felbukkant – és meglepetésre országos listát állító – pártok nem elhanyagolható mértékben vehetnek el tőlük szavazatokat. A Medián választást szimuláló felmérése során ezúttal ugyanis a megkérdezettek valóságos (18 pártot felsoroló) szavazólapon ikszeltek, és az összes válaszadó 5 százaléka, ezen belül a választani tudók 7 százaléka jelölte be ezeket a nemrégiben megjelent pártokat. A baloldali közös listát jelenleg a népesség 18 százaléka (és a választani tudók 23 százaléka) támogatja, ám további 2 százaléknyi szavazó adná a voksát – valószínűsíthetően tévedésből – az „Együtt 2014 Pártra”.
• A hosszúra nyúlt szavazócédula vesztesének látszik az LMP is: jelenleg a választani tudók 3 százaléka támogatja, tehát enyhén szólva bizonytalannak látszik, bejut-e a következő parlamentbe, míg az eddig ismeretlen Zöldek Pártja talán épp az LMP-től vesz el 1 százaléknyi voksot. Amennyiben persze a kampány hátralévő napjaiban a baloldali ellenzéknek sikerül önmagát a potenciális szavazói szemében egyértelműbben azonosítania, a most mértnél jobb eredményt érhet el. Az is a kis pártok eredményessége ellen szól, hogy az ő szavazóik körében az átlagosnál jóval alacsonyabb a részvételi hajlandóság.
• Figyelemre méltó viszont, hogy a mindig is nagyon elkötelezett szavazótáború Jobbik az utóbbi hónapokban határozottan erősödött, és akár számottevően is javíthat a négy évvel ezelőtti eredményén: a radikális pártot a szavazókorú népesség 15 százaléka támogatja (csaknem másfélszer annyian, mint 2010-ben), ami a választani tudó „biztos” szavazók körében 21 százalékot jelent.
• Mindenesetre a végső előrejelzéshez a felmérésben kapott nyers százalékokon túl számos további szempontot érdemes figyelembe venni. Az egyik a már-már kiemelkedő kampánytémává vált gyanított „rejtőzködés”, vagyis annak feltételezése, hogy a mintába kerülő személyek jelentős része egyáltalán nem vagy nem őszintén válaszol a kérdezőbiztosoknak. Kétségtelen, hogy az utóbbi időben erősödött ez a jelenség: legalábbis a válaszmegtagadási arány, amely nem is olyan régen még ritkán haladta meg a 30 százalékot, most márciusban 40 százalékos volt. A Medián kérdezőbiztosai az elzárkózókat is megpróbálták – a kertkapuban vagy a félig nyitott lakásajtón át – szóra bírni, és több mint a fele mondott is valamit. Az biztos, hogy ebben a körben az átlagosnál kisebb a politikai érdeklődés és a részvételi hajlandóság, de azok többsége, akik elárulták a szavazási szándékukat, a Fidesz támogatásáról nyilatkoztak. Ezzel együtt is elég nagy az a „fekete doboz” amelybe azok sorolhatók, akikről semmit sem sikerült megtudni, és könnyen lehet, hogy az ő voksaik 2-3 százaléknyi többletszavazatot jelentenek a baloldalnak, sőt a többletből a Jobbiknak is juthat.
• Mindent egybevetve a választás előtt két héttel készült felmérés nyitva hagyja azt a kérdést, hogy a Fidesznek meglesz-e a minősített többsége, hiszen a becsült 40 százalék körüli listás szavazatarány a kétharmadnál kicsivel több, de kevesebb mandátumot is eredményezhet, ráadásul az egyéni választókerületi eredmények országos felmérés alapján nagyon nehezen kalkulálhatók. A baloldal és a Jobbik versenyfutásából alighanem a „kormányváltók” kerülnek ki győztesen, az LMP parlamentbe jutása viszont kevéssé látszik valószínűnek.

 

 

* Ipsos: biztos szavazó, pártválasztó; Medián: választani tudó biztos szavazó; Nézőpont: aktív szavazók potenciális pártpreferenciája; Századvég: biztos szavazók; Tárki:  biztos szavazó, pártválasztó

 

Módszer

Adatfelvétel ideje: 2014. március 21-25.
Adatfelvétel módja: CAPI – számítógéppel támogatott személyes interjú
Mintanagyság: 1200 fő
Mintavételi hiba: +/- 2,9 százalék