Ár-apály – Medián

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.

Magáról az intézkedésről, amellyel a kormány a közelmúltban tíz százalékkal csökkentette a lakossági rezsiköltségek egy részét, már január közepéig is az emberek 96 százaléka értesült. A döntés ugyanis a lakosság széles körét érinti: az év elején még a válaszadók 91 százaléka úgy vélte, hogy a csökkentés az ő háztartására is vonatkozik, igaz, februárra ez az arány valamelyest csökkent (87 százalék).

A személyes érintettség hatása feltehetően az emberek ismereteiben is megmutatkozik, amikor az a kérdés, hogy pontosan minek az ára csökkent januártól. Míg ugyanis a villamos energiát januárban és februárban is tízből kilencen említették, a földgáz- és távhőárakat lényegesen kevesebben, ráadásul az ezeket említők aránya egy hónap alatt még csökkent is. A földgáz árának csökkentése januárban még a válaszadók 80 százalékának, februárban már csak 72 százaléknak jutott eszébe, míg a távhődíjra januárban a megkérdezettek 45 százaléka, februárban már csak 37 százalék emlékezett. Ez utóbbi esetében mutatkozik a legnagyobb területi eltérés: a távfűtés árára összességében a városi környezetben élők 45 százaléka, míg a községi lakosok mindössze 31 százaléka gondolt.

Az azonban mindkét hónapra igaz, hogy a válaszadók jelentős többsége (a két hónap átlagában 61 százalék) szerint a hatósági energiacsökkentés miatt kieső pénzeket végül mindenképpen az emberek fogják megfizetni. Egyedül a Fidesz szavazói körében vannak (57 százalékos) többségben azok, akik szerint a rezsicsökkentés valóban komoly megtakarítást eredményez, ám még a kormánypártiak számottevő része (37 százalék) is hatástalannak tartja a kormány által előírt árcsökkentést.

A két felmérést 2013. január 11-e és 15-e, valamint február 15-e és 19-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, felmérésenként az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.