
A magyarok még szorosabb kapcsolatot szeretnének Németországgal – Nézőpont Intézet
Az önkormányzati választás után, október 14-17. között készült felmérésben még a teljes népesség 32 százaléka szimpatizált a Fidesz-KDNP szövetséggel. A tiltakozást követően és a tervezett különadó visszavonása után, november 3-7. között készült legfrissebb felmérés szerint viszont a kormánypártok támogatottsága enyhén, hibahatár környékén 29 százalékosra csökkent.
Összefoglaló
- Az elmúlt napokban ünnepelte Németország a berlini fal leomlásának negyedszázados jubileumát, s ennek során sokan és sokféleképpen méltatták Magyarország szerepét is. De nemcsak a németek hálásak tartósan a magyaroknak, hanem a magyarok is változatlanul bíznak a németekben. Az összes megkérdezett 50 százaléka szeretné Magyarország politikai kapcsolatait szorosabbra fűzni Németországgal (s csak 5 százalék lazítana rajta), míg a gazdasági kapcsolatokat még többen (59 százalék) erősítenék (s itt csak 4 százalék tartja szükségesnek a gyengítést).
- A magyarok németbarátsága nem véletlen, hiszen rengeteg német cég ad munkát honfitársainknak. E vállalatok egy része természetesen magas nyereséget is termel a magyar piacon, melyeket az utóbbi évek kreatív adópolitikájával a kormány erőteljesebben vont be a közteherviselés rendszerébe. Ez történt volna az internetszolgáltatók korábban tervezett különadója kapcsán is, amely azonban a szolgáltatókat és az internetezőket is felháborította.
- Az önkormányzati választás után, október 14-17. között készült felmérésükben még a teljes népesség 32 százaléka szimpatizált a Fidesz-KDNP szövetséggel. A tiltakozást követően és a tervezett különadó visszavonása után, november 3-7. között készült legfrissebb felmérésük szerint viszont a kormánypártok támogatottsága enyhén, hibahatár környékén 29 százalékosra csökkent. A kormánypártoktól elfordulók ugyan nem váltottak pártot, de a korábbi rejtőzködők egy része kisebb mértékben a Jobbik és az LMP felé fordult (a Jobbik támogatottsága a teljes népesség körében 11 százalékról 14 százalékra, az LMP támogatottsága pedig azonos bázison 3 százalékról 5 százalékra emelkedett). Az ellenzéki pártok persze ezzel együtt is jelentős lemaradásban vannak a kormánypártok mögött.
teljes népesség | változás az előző méréshez képest | választási eredményhez legközelebb eső mérés* | változás az előző méréshez képest | |
---|---|---|---|---|
Fidesz-KDNP | 29% | – 3 % | 40% | – 3 % |
MSZP | 7% | + 1 % | 9% | – 3 % |
DK | 6% | + 1 % | 11% | +/- 0 % |
Együtt-PM | 1% | +/- 0 % | 4% | + 2 % |
LMP | 5% | + 2 % | 8% | + 3 % |
Jobbik | 14% | + 3 % | 26% | + 1 % |
egyéb / bizonytalan / rejtőzködő / nem szavazó | 38% | – 4 % | 2% | +/- 0 % |
Adatfelvétel ideje: 2014. november 3 – 7.
Adatfelvétel módja: CATI – számítógéppel támogatott telefonos interjú
Mintanagyság: 1000 fő
Mintavételi hiba: +/- 3,2 százalék
in Nézőpont