A kormánypártok népszerűségvesztése – Tárki
A TÁRKI rendszeres pártpreferencia vizsgálata novemberben jelentős csökkenést regisztrált a kormánypártok népszerűségében, ami minden bizonnyal a közelmúlt hazai és nemzetközi politikai konfliktusainak következménye lehet. Ugyan kisebb mértékben, de növekedtek az ellenzéki pártok táborai is (a DK kivételével), viszont a legnagyobb mértékben a bizonytalanok és pártválasztásukat eltitkolók tábora nőtt meg.
Összefoglaló
- A Fidesz-KDNP 12 százalékpontot vesztett népszerűségéből teljes népesség körében, vagyis októberhez képest a támogatói kör (37%) harmadával csökkent, azaz novemberben 25 százalék. Tekintve e tábor méretét ez szinte földcsuszamlásszerű népszerűségvesztésre utal, de továbbra is egyértelmű a kormánypártok előnye. Ugyanakkor a többi párt támogatottságának változását tekintve óvatosan kell fogalmaznunk, mivel a bizonytalan, illetve az eltitkolt preferenciával rendelkezők aránya nőtt leginkább. Ez a kör a korábbi 34 százalékról 44 százalékra duzzadt, vagyis arra a szintre, ahol az idei önkormányzati választások előtt állt. Jelenleg még bizonytalan, hogy ezt a heterogén tábort mely politikai erő tudja majd megnyerni.
- A teljes népességen belül a Fidesz-KDNP támogatottsága tehát számottevő mértékben csökkent az elmúlt hónap folyamán az októberi 37 százalékról 25 százalékra. A jobboldali ellenzék, a Jobbik népszerűsége lényegben nem változott (az októberi 11% után e hónapban 12%). A legjelentősebb baloldali erő, az MSZP támogatottsága változatlanul 11 százalék, és ezzel stabilizálta a baloldalon vezető szerepét. Nem változott a Demokratikus Koalíció szimpatizánsi körének mérete sem az előző hónaphoz képest (3%). Az LMP (október: 2%, november: 3%) és az Együtt-PM tábora (október: 1%, november 2%) sem változott. A pártpreferenciájukat nem közlő válaszadók között különösen megnőtt azok aránya, akik eltitkolják pártszimpátiájukat (13%-ról 19%-ra), de növekedett a bizonytalanok aránya is (21%-ról 24 %-ra).
- A pártválasztók, azaz a határozott pártpreferenciával rendelkezők körében a Fidesz-KDNP népszerűsége 10 százalékpontot csökkent (55 százalékról 45 százalékra). Mind a Jobbik, mind pedig az MSZP 4 százalékpontot növekedett; előbbi 17 százalékról 21 százalékra, a utóbbi pedig 16 százalékról 20 százalékra nőtt. A Jobbik esetében ez az erősödés egy hosszabb ideje tartó trend folytatását is jelenti egyben. Az LMP 3 százalékról 5 százalékra változott, a Demokratikus Koalíciót választóké viszont továbbra is 5 százalék, így mindkét párt a parlamenti küszöbön áll. Az Együtt-PM tábora 2-ről 3 százalékra módosult.
- A regisztrált változások alapján kirajzolódó tendenciák csak a következő hónapok során erősíthetők meg. A TÁRKI legközelebb 2015. január végén fogja közölni a pártpreferencia mérésének eredményeit.
| teljes népesség | változás az előző méréshez képest | választási eredményhez legközelebb eső mérés* | változás az előző méréshez képest | |
|---|---|---|---|---|
| Fidesz-KDNP | 25% | – 12 % | 45% | – 10 % |
| MSZP | 11% | +/- 0 % | 20% | + 4 % |
| DK | 3% | +/- 0 % | 5% | +/- 0 % |
| Együtt-PM | 2% | + 1 % | 3% | + 1 % |
| LMP | 3% | + 1 % | 5% | + 2 % |
| Jobbik | 12% | + 1 % | 21% | + 4 % |
| egyéb / bizonytalan / rejtőzködő / nem szavazó | 44% | + 9 % | 0% | – 1 % |
* Ipsos: biztos szavazó, pártválasztó; Medián: választani tudó biztos szavazó; Nézőpont: aktív szavazók potenciális pártpreferenciája; Századvég: biztos szavazók; Tárki: pártválasztó
Adatfelvétel ideje: 2014. november 13-23.
Adatfelvétel módja: CAPI – számítógéppel támogatott személyes interjú
Mintanagyság: 1000 fő
Mintavételi hiba: +/- 3,2 százalék