2018. januári kutatási eredmények – Tárki

Tárki, Pártpreferenciák a célegyenesre fordulva

"A TÁRKI legutóbbi, októberi kutatása óta megnövekedett a valamilyen pártot választók aránya, hiszen míg korábban minden harmadik, mára már csak minden negyedik választó pártpreferenciája ismeretlen – derül ki az intézet legfrissebb, januári pártpreferencia-kutatásából."

Összefoglaló

  • Ami a pártok támogatottságának pontos adatait illeti, a teljes népesség körében a Fidesz-KDNP tábora az októberi 39 százalékról 46 százalékra, a pártválasztók körében pedig 59 százalékról 62 százalékra nőtt. A Jobbik második helye továbbra is stabil, mint ahogy szavazótáborának mérete is, ami a teljes népességen belül októberben 10, januárban 11 százalék volt, a pártválasztók körében pedig 15 százalék után 14 százalékon áll. A harmadik helyen azonban az MSZP mellett már a Demokratikus Koalíció is osztozik, támogatottságuk lényegében megegyezik, mivel a teljes népességen belül az MSZP az októberi 8 százalékról januárra 5 százalékra csökkent, miközben a DK 3 százalékról 5 százalékra nőtt, a pártválasztók körében pedig az MSZP 12 százalékról 7 százalékra esett, a DK pedig 5 százalék után 6 százalékon áll.
  • A többi ellenzéki párt esetében változatlanság vagy kismértékű ingadozás tapasztalható. Az LMP a teljes népességen belül 3 százalék után jelenleg 4 százalékon áll, a pártválasztók körében pedig 3 százalék után 5 százalékon. Az Együtt hosszú ideje, így januárban is 1 százalékot ér el a teljes népesség körében, míg a pártválasztók között az októberi 1 százalék után januárra 2 százalékon áll, a PM tábora pedig az októberi 1 százalék alatti szintről 2 százalék fölé emelkedett mind a teljes népességen, mind pedig a pártválasztókon belül. A Momentum szavazótábora a teljes népességen belül 1 százalékon maradt, a pártválasztók körében pedig 2 százalék helyett 1 százalékon áll januárban.
  • Az elmúlt negyedévben a pártot nem választók aránya határozottan csökkent: októberben még a választók bő harmada, 34 százaléka, januárban viszont már csak egynegyede, 26 százaléka nem tudott választani a jelenlegi pártkínálatból vagy nem nevezte meg választott pártját. Ez a változás egy negyedéven belül is jelentősnek tekinthető, különösen annak figyelembevételével, hogy az elmúlt egy évben az egyharmados válaszhiány volt jellemző, a korábbi években pedig még ennél is valamivel magasabb volt, akár a 40-45 százalékot is elérte a valamilyen okból nem válaszolók aránya.

teljes_felnott_nepesseg-01

 

  teljes népesség változás az előző méréshez képest választási eredményhez legközelebb eső mérés* változás az előző méréshez képest
Fidesz-KDNP 46% + 7 % 62% + 3 %
MSZP 5% — 3 % 7% — 5 %
DK 5% + 2 % 6% + 1 %
Együtt 1% +/-0% 2% + 1 %
Párbeszéd 2% + 2 % 2% + 2 %
LMP 4% + 1 % 5% + 1 %
Jobbik 11% + 1 % 14% — 1 %
Liberálisok 0% +/-0% 0% +/-0%
MKKP 0% +/-0% 0% +/-0% 
Momentum 1% +/-0% 1% — 1 %
egyéb / bizonytalan
rejtőzködő / nem szavazó
25% — 10 % 1% — 1 %

Adatfelvétel módja

CAPI – számítógéppel támogatott személyes interjú

Mintanagyság

1012 fő

Mintavételi hiba

+/-3,1 %

Adatfelvétel ideje

2018. január 11-23.