2017. júliusi kutatási eredmények – ZRI-Závecz
Érzékelhetően többen lettek a pártoktól távolságot tartó választók, júniusban 34, most 38 százalék volt az arányuk. A legtöbb pártnak – ha szerény mértékben is, de – csökkent a támogatottsága – derül ki a Závecz Research júniusi közvélemény-kutatásából.
Összefoglaló
- A Fidesznek a múltkori 26-ról 24 százalékra szűkült a tábora, előnye továbbra is jelentős. Az MSZP a múlt hónapban 13 százalékon állt, most 12 százalékos. A DK és az LMP tábora is 1-1 százalékponttal lett kisebb, az előbbié 5-ről 4-re, utóbbié 3-ről 2-re módosult. A Jobbik megtartotta bázisát, akárcsak júniusban, ezúttal is a választókorú népesség 13 százaléka támogatja. Jelenleg öt olyan párt van, amely a választópolgárok 1-1 százalékát tudja maga mögé állítani: a Momentum, az Együtt, a Kétfarkú Kutyapárt, a Liberálisok és a Párbeszéd.
- Jelentősen csökkent a választók aktivitása az utóbbi egy hónapban. A szavazópolgárok háromtizede menne el voksolni úgy, hogy tudja is, hogy mely pártra. E csoport a biztos pártválasztóké, a körükben közzétett adatok tájékoztató jellegűek. Ebben az aktív és elkötelezett szavazói körben a Fidesz 42 százalékos, a Jobbiknak 20, az MSZP-nek 18 százaléka van. A biztos pártválasztók 8 százaléka támogatja a DK-t, 4 százaléka az LMP-t. A Momentum, az Együtt és a Kétfarkú Kutyapárt 2 százalékos. a Liberálisok és a Párbeszéd 1 százalékos – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet július közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásán.
- Egyetlen hónap alatt 4 százalékponttal bővült a pártot nem választók csoportja. Legnagyobb mértékben a nyugdíjas korosztályokban emelkedett a bizonytalanok, passzívak aránya: 23-ről 35 százalékra. Bármennyire is többen lettek a pártoktól távolságot tartó hatvanasok és a náluk idősebbek, a politikával szembeni ellenérzések nem náluk, hanem a harminc év alattiak körében elterjedtek: 48 százalékuknak nincsen kedvenc pártja. Az érettségizettek és a diplomások körében is nőtt a bizonytalanság: a nyáron 31-ről 39 százalékra, illetve 34-ről 43 százalékra nőtt a pártoktól elfordulók aránya.
- A pártok szavazótáborainak politikai orientációját, szövetségben való gondolkodását jól mutatja a másodlagos pártpreferencia (azaz annak a pártnak a megnevezése, amelyre még szívesen leadna egy voksot). A Fidesz táborának jelentős elkötelezettségét és egyben az alternatíva hiányát jelzi, hogy nyolctizedüknek nincsen másodlagosan kedvelt pártja. Leginkább még a Jobbik irányába nyitottak a Fideszesek, de az arányuk csupán 7 százalék. A Jobbikosok körében is hasonló nagyságrendben figyelnek pozitívan a kormánypártra, 8 százalékuk tartja talonban a Fideszt.
- Az MSZP és a DK szavazóinak nagyjából fele nem nevezett meg tartalékként politikai erőt, de a többiek főleg a másik pártot tartják számon: a szocialisták 27 százaléka a Demokratikus Koalíciót, a DK-sok 23 százaléka az MSZP-t. Létezik, kölcsönös érdeklődés az MSZP és a Jobbik szavazói között is. A szocialisták 10 százaléka a Jobbikot tartja számon másodikként s lényegében ugyanekkora mértékű, 12 százalékos a viszonzás is.
ZRI-Závecz, Megmerevedett erőviszonyok
in Závecz