A 2014-es parlamenti választással közel azonos eredmény születne egy most vasárnapi
voksoláson – derül ki a Közvélemény-kutatók portál összesítéséből, mely az öt nagy hazai
közvélemény-kutató intézet összevont negyedéves adatai alapján készült.

Összefoglaló

A 2014-2018-as parlamenti ciklus félidejében az öt nagy közvélemény-kutató intézet (Závecz
Research/Ipsos, Medián, Nézőpont Intézet, Századvég, TÁRKI) összevont adatai alapján a
teljes felnőtt népességben a Fidesz–KDNP 30, a Jobbik 13, az MSZP 10, a DK 5, az LMP 3, az
Együtt 2 százalékon áll, míg a PM támogatottsága alig mérhető.
Az elmúlt két évre visszatekintve elmondható, hogy a Fidesz-KDNP – támogatottságának
átmeneti csökkenése ellenére – végig vezette a pártversenyt. A kormánypártoknak továbbra
sincs egyértelmű kihívója: a baloldali pártok (MSZP, DK, Együtt, PM) együttes támogatottsága
a teljes felnőtt népesség körében 17 százalék, szemben a Jobbik 13 százalékos bázisával. A
baloldali blokkon belüli verseny sem lefutott: az MSZP az előző év vége után ismét erősödni
tudott a baloldalon belül, míg a Demokratikus Koalíció népszerűsége a vizsgált időszakban
végig a szocialisták alatt maradt a negyedéves átlagokat tekintve.

grafikon_3

Ha a legvalószínűbb listás eredményeket nézzük elmondható, hogy a kutatási eredmények
alapján a 2014-es parlamenti választással közel azonos eredmény születne egy most vasárnapi
voksoláson. A átlagolt eredmények alapján egy most vasárnapi választáson a legvalószínűbb
listás eredményt nézve a Fidesz-KDNP 46, a baloldali pártok együttesen 24 (az MSZP 13, a DK
8, az Együtt 2, a PM 1), a Jobbik 21, míg az LMP 5 százalékot szerezne. 2014 áprilisában a
belföldi listás eredményeket nézve a Fidesz-KDNP 44, a baloldali pártok együttesen 26, a
Jobbik 21, míg az LMP 5 százalékos eredményt ért el. A kutatási eredmények alapján
körvonalazható kép csupán 0-2 százalékpontos eltérést jelent tehát a legutóbbi választási
eredményhez képest.

grafikon_32

Módszertan:
A ZRI/Ipsos, a Medián, a Nézőpont Intézet, a Századvég és a TÁRKI pártpreferencia-adatait
átlagoltuk a 2014-es országgyűlési választástól kezdve, majd az összesített számokat
átlagoltuk negyedéves bontásban. A teljes felnőtt népességben mért adatok mellett minden
kutatócég becslést ad a legvalószínűbb választási listás eredményre is. Ez a választói kör a
ZRI/Ipsos esetében a biztos szavazó pártválasztókat, a Mediánnál a választani tudó, „biztos”
szavazókat, a Nézőpontnál az aktív szavazók potenciális pártpreferenciáját, a Századvégnél a
biztos szavazókat, míg a TÁRKI esetében a pártválasztókat jelenti.