szerkeszto

Pártverseny a ciklus-félidőben

A 2014-es parlamenti választással közel azonos eredmény születne egy most vasárnapi
voksoláson – derül ki a Közvélemény-kutatók portál összesítéséből, mely az öt nagy hazai
közvélemény-kutató intézet összevont negyedéves adatai alapján készült.

Összefoglaló

A 2014-2018-as parlamenti ciklus félidejében az öt nagy közvélemény-kutató intézet (Závecz
Research/Ipsos, Medián, Nézőpont Intézet, Századvég, TÁRKI) összevont adatai alapján a
teljes felnőtt népességben a Fidesz–KDNP 30, a Jobbik 13, az MSZP 10, a DK 5, az LMP 3, az
Együtt 2 százalékon áll, míg a PM támogatottsága alig mérhető.
Az elmúlt két évre visszatekintve elmondható, hogy a Fidesz-KDNP – támogatottságának
átmeneti csökkenése ellenére – végig vezette a pártversenyt. A kormánypártoknak továbbra
sincs egyértelmű kihívója: a baloldali pártok (MSZP, DK, Együtt, PM) együttes támogatottsága
a teljes felnőtt népesség körében 17 százalék, szemben a Jobbik 13 százalékos bázisával. A
baloldali blokkon belüli verseny sem lefutott: az MSZP az előző év vége után ismét erősödni
tudott a baloldalon belül, míg a Demokratikus Koalíció népszerűsége a vizsgált időszakban
végig a szocialisták alatt maradt a negyedéves átlagokat tekintve.

grafikon_3

Ha a legvalószínűbb listás eredményeket nézzük elmondható, hogy a kutatási eredmények
alapján a 2014-es parlamenti választással közel azonos eredmény születne egy most vasárnapi
voksoláson. A átlagolt eredmények alapján egy most vasárnapi választáson a legvalószínűbb
listás eredményt nézve a Fidesz-KDNP 46, a baloldali pártok együttesen 24 (az MSZP 13, a DK
8, az Együtt 2, a PM 1), a Jobbik 21, míg az LMP 5 százalékot szerezne. 2014 áprilisában a
belföldi listás eredményeket nézve a Fidesz-KDNP 44, a baloldali pártok együttesen 26, a
Jobbik 21, míg az LMP 5 százalékos eredményt ért el. A kutatási eredmények alapján
körvonalazható kép csupán 0-2 százalékpontos eltérést jelent tehát a legutóbbi választási
eredményhez képest.

grafikon_32

Módszertan:
A ZRI/Ipsos, a Medián, a Nézőpont Intézet, a Századvég és a TÁRKI pártpreferencia-adatait
átlagoltuk a 2014-es országgyűlési választástól kezdve, majd az összesített számokat
átlagoltuk negyedéves bontásban. A teljes felnőtt népességben mért adatok mellett minden
kutatócég becslést ad a legvalószínűbb választási listás eredményre is. Ez a választói kör a
ZRI/Ipsos esetében a biztos szavazó pártválasztókat, a Mediánnál a választani tudó, „biztos”
szavazókat, a Nézőpontnál az aktív szavazók potenciális pártpreferenciáját, a Századvégnél a
biztos szavazókat, míg a TÁRKI esetében a pártválasztókat jelenti.

 

 

 
 
 
 
 
 

2016 februári kutatási eredmények – Századvég

[…]

  • teljes_felnott_nepesseg-02 (Másolás)
    Permalink Gallery

    2016 februári kutatási eredmények – Nézőpont Intézet

2016 februári kutatási eredmények – Nézőpont Intézet

[…]

2016 januári kutatási eredmények – Századvég

[…]

2016 januári kutatási eredmények – Medián

[…]

  • 2016 január (Másolás)
    Permalink Gallery

    Pártpreferenciák 2016 január – Továbbra is őrzi előnyét a Fidesz-KDNP, az ellenzéki táboron belüli viszonyok viszont képlékenyek

Pártpreferenciák 2016 január – Továbbra is őrzi előnyét a Fidesz-KDNP, az ellenzéki táboron belüli viszonyok viszont képlékenyek

Összefoglaló

Januárban két napon belül három közvélemény-kutató cég is közölte kutatási eredményeit. A Nézőpont Intézet, a Századvég és a Tárki szerint is tetemesnek mondható a kormánypártok előnye a pártversenyben. A Jobbik a tavaly év végén meginduló mélyrepülésének köszönhetően már nem a kormánypárt kihívója címért küzd, hanem a legerősebb ellenzéki párt pozíciójáért.

A hónap trendjei

Pártpreferenciák a teljes népességen belül

Mind a három közvélemény-kutató cég 30 százalék fölötti támogatottságot mért a Fidesz-KDNP-nek. Ez, valamint az a tény, hogy az emberek harmada egyik cég esetében sem rendelkezik ismert pártpreferenciával, azt jelenti, hogy a kormánypártnak összességében akkora tábora van a teljes népességen belül, mint az egész ellenzéknek összesen. A Jobbik táborát közel azonos méretűre becsülték a kutatócégek (10-12 százalék). Az MSZP-DK relációban a mérések között van eltérés, amit az magyarázhat, hogy a két párt tábora nem különül el élesen egymástól, így ezeket ad hoc tényezők is befolyásolhatják, de az is közrejátszhat, hogy az ismeretlen preferenciával rendelkezők táborában van különbség a három cég mérésében. Az adatokból látszik, hogy a Jobbik a tavaly év végén meginduló mélyrepülésének köszönhetően már nem a kormánypárt kihívója címért küzd, hanem a legerősebb ellenzéki párt pozíciójáért. Ezt a problémát tetézi számukra, hogy minden kutatócég esetében a baloldali pártok szimpatizánsainak arányát összeadva, nagyobb számot kapunk, mint amekkora a Jobbik tábora jelenleg.

 

Januári_összesítés_teljes

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pártpreferenciák a prognosztizált választási eredményhez legközelebb eső szavazói bázisokon

A Századvég által használt biztos szavazó pártválasztók, a Tárkinál használatos pártválasztók, illetve a Nézőpont esetében publikált legvalószínűbb listás eredmény (potenciális szavazók) körében is a Fidesz-KDNP egyértelmű vezető pozíciója mutatkozik meg. A legnagyobb szavazói bázist a Tárki mérte a kormánypártoknak (54 százalék). A Nézőpont Intézet és a Századvég szerint a 2014-es választási eredményhez közeli eredményt érne el egy most vasárnap tartandó választáson a Fidesz-KDNP pártszövetség (44 illetve 45 százalék). Ebben a kategóriában már egyértelműen szétválnak az ellenzéki viszonyok, a legtöbb aktivizálható szavazója az ellenzéken belül a Jobbiknak van, őket az MSZP, majd a DK követi. Ebből arra lehet következtetni, hogy bár a teljes népesség körében mért támogatottság (szimpatizánsok) tekintetében a baloldal valamivel jobban áll, azonban jelenlegi táboruk kevésbé aktív, mint a Jobbiké. Az LMP továbbra is a bejutási küszöb környékén mozog.

 

 

Módszertan

A Nézőpont Intézet telefonos közvélemény-kutatása 2016. január 15-19. között 1000 fő megkérdezésével, a Századvég felmérése 2016. január 22-26 között 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Tárki felmérése pedig 2016. január 15-20. között szintén 1000 fő személyes megkérdezésével készült.

 

Januári_összesítés_potenciális

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Legutóbbi cikkek

 

 

2016 januári kutatási eredmények – Tárki

[…]

2016 januári kutatási eredmények – Nézőpont Intézet

[…]

  • 2015 decemberi kutatási eredmények nézőpont (Másolás)
    Permalink Gallery

    2015 decemberi kutatási eredmények – Nézőpont Intézet

2015 decemberi kutatási eredmények – Nézőpont Intézet

[…]